Fiatal kismamák?

Nekem sem volt fogadottam és utólag nézve nem is bántam meg, tökéletes ellátást kaptam, mindenki foglalkozott velem, talán többet is mint kellett volna:D

Velem mondjuk a sülésznő sem volt bent, mivel anyu volt bent velem, ha volt vmi szólt, azonnal ott voltak. Óránként jött be vizsgálni, nekem ez tökéletes volt.

Én is úgy gondolkodtam, h azért fizetem a TB-t.

Kedves 16 éves kismami, nálad vmien szintem megértem, mert a korod miatt azért a dokik is lenéznének sztem(mint valószínű sok ember elítél, persze tisztelet a kivételnek, én mondjuk azt vallom, h egy 16 éves lehet sokkal jobb anya lesz mondjuk, mint egy 36 éves, sajnos tapasztalat)

De ennek ellenére az orvosok se mindig így gondoloznak...

Én amúgy Pesten szültem a SOTE II-n

Én nem kapok lenézést, nekem a családommal volt nagy kihívás elfogadtatni a babát, főleg a vallásos részről... A mai napig az a legfájóbb dolog, hogy "jajj, házasságon kívül született gyerek, micsoda szééégyen...."

Erre azt mondom, többször is szóba került a házasság, csak egyrészt nincs jelenleg annyi pénzünk, hogy egy szép ceremóniát tartsunk, másrészt már az alkatom sem olyan, mint egy menyasszonyhoz illő - de ők ezt nem érzik meg... :(

19 éves, 24 hetes

16 éves kismami vagyok:)

Igen, mi is ez miatt fogadtunk, meg én úgy gondolom, hogy ha megengedhetjük, miért ne?? Gondolkozunk különben azon, hogy egy szülésznőt is kellene fogadni, de ez még nem biztos.

Segítenétek eldönteni nekem valamit???(szülési lehetőségek)

Van az a lehetőségem, hogy Szekszárdon szüljek(Pakson élek), egy ágyas szobában, ahol a párom is velem lehet sőt a család is bejöhet, a párom azt hiszem, hogy velem is aludhat, saját fürdő, hűtő, klíma és a baba is velem lehet(a párom munkahelye biztosítja), de a dokim Pécsen van és róla nagyon sok jót hallottam, maximálisan meg vagyok vele elégedve és nagyon nagyon szeretem, sőt magánrendelésre is hozzá járok. Ott viszont tuti, hogy több kismamával lennék, de legalább a dokim biztos lenne és amikor ott voltam most kórházba körbeugráltak a nővérek, orvosok, mert az ő betege vagyok, itt is velem lehetne a baba, se senki nem jöhet be a szobába és mindenki csak üvegen keresztül láthatja a babát.. Ki melyiket választaná? Indokolnátok is?? Szekszárd sokkal közelebb van, és talán találnék itt is normális dokit..

Sziasztok csajoook!Az emailos vagyok! :) Már nagyon erős fájásaim vannak lehet hogy ma meglátjuk a kiscsávónkat!!Szorítsatok!!Menses alapján múlt hónap 31.-én kellett volna jönnie,de amúgy 6.-ára vagyok kiírva(UH alapján)!de voltam már 2.-ára is.Nagyon izgulok :)))

A Paksos-szekszárdos kismaminak: Én az mellett döntenék hogy a párom velem lehessen,aludhasson!Hogy miért?Akármilyen biztos akármelyik doki a kisbabád megfog születni,és nemtudom neked mennyire fontos a párod jelenléte(de nekem annyira fontos hogy tulajdonképpen nemnagyon izgat hogy kinél szülök csak petya velem legyen mert ő nekem a világon a legfontosabb,ő bíztat és ő ad nekem erőt...nem a doki) :)) Remélem segítettem neked :)

Sziasztok!

16 évesnek: nekem a párom igazából akkor lett volna fontos amikor szülök, a többi napot túl éltem. Mondjuk én akkor már hozzá szokhtam a bentléthez(előtte két hetet bent voltam). Meg nekem t9bbet jelentettek az olyan anyukák akiknek t9bbedik babájuk született, mert segíteni tudtak. Párom nem tudott volna annyit segíteni, mivel neki is az első baba.

Emailosnak! Remélem könnyű szülésed volt és sok sok Gratula, már ha megszültél! Várjuk a beszámolót!

Kedves kérdező: mi történt? mitől indulhatott be? hány hetes is vagy most?

Pihenj sokat!

A 15 hós kisfiú anyukája

Szija!

Gondoltam én is hozzászólok a témához.

20 éves, 18 hetes egyedülálló kismama vagyok. Mindig is családszerető voltam, imádtam a gyereket, bár sajnos nem volt kistesóm. Hát... a jó Isten úgy hozta, hogy párommal nem védekeztünk eléggé megfelelően és megfogant a baba. Fél évig jártam azzal a sráccal aki az "apuka", és 6 hetes terhes voltam, mikor megtudtam, baba lesz. Barátom, illetve exem körülbelül 2 hétig nyaggatott, hogy vagy Ő, vagy a Baba, vetessem el, mert ő 29 évesen még nem akar gyereket. Gondolkoznom se kellett, hogy kit fogok választani. Kiadtam az útját, megmondtam hogy se gyerektartást, se semmit nem kérek csak soha többé ne lássam a képét. Meg is történt. Azóta egyszer keresett, hogy majd néha napján meglátogatná a picit, ha meglesz (január elejére vagyok kiírva). Megmondtam neki, hogy erre esély sincs. Se a terhességi kiskönyvbe, se anyakönyvbe nem lesz benne a neve :) Aztán eltűnt. Azóta Boldog vagyok. Amíg ő el nem hagyott, kínoztak a terhességi tünetek, aztán minden elmúlt. Megnyugodtam :) És most olyan, mintha nem is lennék terhes. Csak a növekvő pocakom emlékeztet rá :) Előítéleteket én is kaptam, nem is keveset. Hogy mégis egyedül bevállalni egy babát, mekkora felelősség. Lehet, hogy az, de én így vagyok boldog. Végre nem vagyok idegbeteg senki miatt, koncentrálhatok a picire. És majd ha egyszer megkérdezi hol az apukája, akkor megmondom neki. Nem fogom eltitkolni, hogy az apja nem akarta. Sok egyedülálló kismama van, több mint gondolnánk. Nekem ott a családom, anyukám mindenben segít amiben tud. Nem vagyok egyedül... és így férfi nélkül, 20 évesen boldog vagyok. Csak a kisbabám van, ő nem fog becsapni, nem fog elhagyni, nem csinál belőlem hülyét mint a férfiak. Legalábbis nem úgy :D Minden fiatal kismamának kívánok sok sikert, erőt, kitartást. Ha majd a kezetekben tartjátok az újszülött picit, akkor jöttök rá igazán, mennyire megéri szenvedni. Sok puszit küld mindenkinek, egy kismama : Lili :)

Sziasztok.

Én még az elején írtam ide akkor 36 hetes voltam. Augusztus 4-re voltam kiírva, július 29-én megszületett a kislányom, Hanna. :)

Egész könnyű szülés volt, rosszabbra számítottam.

3450 grammal és 51 centivel született, sűrű, sötét hajjal :D

Puszi mindenkinek, könnyű szülést, jó babázást!