El vagyok keseredve! Mi van velem?
12.hetes terhes vagyok,és úgy érzem minden elromlott körülöttem.A párkapcsolatom romokban,egyedül vagyok egész nap,és magányos vagyok,a szüleim messze laknak,csak a párom anyukája van itt a közelben akivel együtt lakunk,de vele pedig nem túl jó a kapcsolatom.
Mindenen kiborulok,a legapróbb dolgok miatt is üvöltözöm mindenkivel,és nem látom értelmét semminek.Nem érzem magamat terhesnek sem,ami miatt sokszor lelkiismeret furdalásom van,hogy rossz anya leszek.
A párom rengeteget dolgozik,hogy mindenünk meglegyen,hogy meglegyen a babának is mindene mire megszületik,és sokszor képtelen vagyok ezt értékelni,mert csak azt látom ebben az egészben hogy egyedül vagyok.Pedig tudom jól hogy erején felül tesz mindent.Ő fáradt,én idegbeteg vagyok,és bármin össze tudunk veszni,és olyankor nagyon csúnya dolgokat vágunk egymás fejéhez.Az orvosom írt fel seduxent,amit szednem kell,persze ha szükségem van rá.
A párommal már ott tartunk,hogy elgondolkodtunk rajta hogy együtt maradjunk e egyáltalán.Mert ez a sok vita tönkretesz mindkettőnket.Az esküvőnk is nemsokára itt van,és én ennek sem tudok örülni.Hiányzik a társaság,ami sajnos nincs.Nem látom értelémét semminek,félek mindentől,főként attól hogy valami baja lesz a babámnak ettől az állandó feszültségtől ami bennem van.
Köszönöm Kedves Válaszoló a válaszodat.
Kedves tőled hogy ennyire biztatsz,nagyon jól esik.Remélem hamarosan minden rendbe jön,és olyan lesz minden mint régen.
Szia!
Mintha magamat látnám... Ugyanez volt velem a terhesség első felében. A párommal külföldön élünk, akkor még én Magyarországon laktam, 1-1 hétre jöttem ki. Sokat veszekedtünk! Ha hazajött akkor a szüleinél voltunk, anyóssal nem voltam jóban, szörnyű volt. Rengeteget sírtam, nem gondoltam h együtt maradunk. Aztán elmúlt minden rossz. A hormonok gondolom lenyugodtak, azóta én végleg kiköltöztem a páromhoz. Nagyon harmonikus a kapcsolatunk, semmi vita,nem is tudom hogy lehetett annyi régen. Most 2 hónapos a fiúnk és imádjuk.
Ezt bátorításképp írtam le, lehet nálad is elmúlik ez a lelki állapot. Kitartást kívánok és sok boldogságot!
Szia!
Én is ilyen voltam, főleg az első 3 hónapban, aztán lenyugondtam, jöt egy alvós "korszak" majd kb a közepe fele megint visszatér belém a "hárpia" aztán megint lenyugodtam, 1-2 héten belül. A hormonok játszanak veled!
A környékeden nincsenek fiatal anyukák, kismamák? Merre laksz? Ismerkedj fórumokon, leköt egy ideig, legalább annyira, h úgy érezd, társaságod is van. Hidd el, tudom milyen egyedül lenni, én is itthon voltam, semmi társaságom nem volt, max a kutyám... Amikor párommal együtt voltunk akkor meg veszekedtünk. De ezek elmúlnak!
Ha gondolod írhatsz privit is!
Nagyon köszönöm a megnyugtató sorokat.Remélem nálam is elmúlik ez a kiborulós időszak.
Sajnos barátaim nincsenek,mivel 500km-ről költöztem ide a páromhoz,és ugye itt nem volt senki aki ismerős.
Nem találtam munkát sem,tehát az ismeretség egyenlő a nullával.Ráadásul most kaptam két állásajánlatot is,ahová régebben beadtam az önéletrajzomat,de ugye ez is kilőve,mert megtudnák hogy gyermeket várok tuti nem vennének fel.Meg ugye rengeteg vizsgálat van,amire kötelező elmenni.Tehát ettől is kiborultam a napokban.
Párom legtöbbször már vissza sem szól nekem,ha elkezdem mondani a magamét,mert az még nagyobb vitát szülne.
Amit itthon tudok csinálni,olvasok,tévézek,írom a kismamanaplómat és x-elgetem be hány nap telt már el a pozitív teszt óta,és mennyi van még vissza.
Mégegyszer nagyon köszönöm nektek hogy írtatok,és nagyon sok egészséget,és sok sok örömöt kívánok nektek,és a babáknak is!
Amugy Baranya megyében lakom
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!