Van aki egyszobás albérletbe vállalt babát?

Mi felvettük a hitelt, hogy saját lakásunk lehessen, de jobban jártunk volna az albérlettel. Ha jobban fogtok állni anyagilag, akkor tovább tudtok költözni.

50 éves leszek, mire kifizetjük a lakást, akkor már nehéz lenne családot alapítani.

Nem mindenkinek tudnak segíteni a szülei. Nekünk még az önerőt is évekbe telt összekaparni. Két átlagfizetésből 8-9 millió forintot meg lehetetlen.

Mi is albérletben lakunk, egy szobásban, nemsokára születik a kislányom.

Egyik oldalról sem szorulunk a szülők segitségére, megoldjuk ketten.

Nem tudom hallottátok e hogy a nemrég szülés közben meghalt kismama 3 gyreket nevelt a férjével albérletben, NEM egyet, és mégism megvolt mindenük.

Majd sajnos arról számoltak be hogy a hónap végén ki kell költözniük az albérletből.

Milyen főbérlő az aki kirakja szerencsétleneket az utcára ilyen tragédia után?

Én igazat adok az előttem szólóknak inkább albérlet, amit tudok fizetni, minthogy akár 50-60 éves koromig a törlesztő, és ha netalántán nem tudom fizetni akkor elveszett az egész pénzem.

Inkább az a fontos, hogy a családi légkör megfelelő legyen, képesek legyetek őt felnevelni. Nem világos viszont, hogy mennyi esélyetek van arra, hogy előrébb tudjatok lépni: van munkátok, megtakarításotok, van lehetőségetek a közeljövőben komolyabb egzisztenciára.

Már férjnél voltam, de még albérletben éltünk, mikor terhes lettem. Előtte viszont sokat dolgoztunk, így volt némi tőkénk és még szülés előtt tudtunk venni egy kicsi lakást. Igaz, hogy hitelre, de a részleteket tudjuk fizetni. Igaz, hogy még sokáig a banké is a lakás, de engem megnyugtat, hogy előbb-utóbb a miénk (gyereké) lesz.

Na igen, 19 évesen saját lakás......nem mindenkinek adatik ez meg sajnos.

Nem tudom hogy most akkor hogy is álltok, tehát hogy tevezitek a babát, vagy már úton van és azért hezitáltok hogy megtatstátok e.Mert ha már terhes vagy, ezért el ne vetesd.Ha pedig még csak tervezitek, abban sincs semmi kivetni való, ti érzitek hogy mennyire biztos az albérlet.Gondolom nem egész életetekben akartok albérletben lakni, továbblépni meg kisbaba mellett is lehet, ha adódik valami lehetőség.Ezt csak ti tudhatjátok.

Szia!

Nekünk ugyan nem albérlet, de egyszobás lakásunkba vállaltunk babát, és ha nem tudnánk innen hova lépni, akkor is vállaltuk volna...szerencsére úgy néz ki, nagyobba tudunk menni mire a csöppünk megérkezik, de ehhez tényleg szerencse kell...

Engem anyum 18 évesen szült, még a nagymamáékhoz, ott voltak az első hónapban, aztán apuval albérletbe mentek, megszületett az öcsém, és csak mire nagyobbak lettünk (iskolásak), addigra lett saját panel lakásuk...aztán sikerült építkezniük, lett még egy húgom, 2 autójuk van, mindkét szülőmnek jól fizető biztos állása....szóval...szerintem az albérlet nem kizáró ok! :) Ezért gondoltam, hogy leírom a történetünket!

Hajrá!

21+3 hkm

Egy baba, egy szoba, egy albérlet szerintem még tök oké.

Nekem a szomszédomban, 2 szobás albérletben egy 7 gyerekes család lakik. Na nekem ez már kicsit furcsa...

Mi születésem óta egy szobába laktunk,anyuékkal,és öcsémmel.Rendes emberként nőttem fel,igaz ahogy szokás mondani,nem volt gyerekszobám... :)

Saját lakásban élünk párommal,és a fiammal,25évesek vagyunk,most várjuk a kislányunkat.Nem vagyunk pánikba,h egy 25 nm-es szobába leszünk 4-en.A lakás szobából áll,konyhából,fürdőből,és egy kamrából.

Idővel tervezzük,h ezt a kb.60nm-ert elosztjuk vhogy,építészekkel megcsináltatjuk,és mindenki kap egy pici szobát.

Néztük a lakáshitelt is,de 100ezer alatt nem lenne havonta,és fizetnénk kb. 30évig! Hát inkább egy szobába,mint idővel az utcán,mert nem bírjuk fizetni a hitelt.

Üdv.