Mit csináljak? 29 hetes kismama vagyok, jelenleg egy egyszobás lakásban lakunk.

Sajnos ezen minden felelősségteljes apuka átesik előbb utóbb, hogy rájön, ő az, akinek meg kell teremtenie javarészt az anyagi feltételeket a család számára. Sajnos nem tudsz semmit tenni ellene, mert, ha jól belegondolsz, akkor nem mondhatod neki azt, hogy ne dolgozzon, mert szükségetek van a pénzre, ha már a te fizud egy része kiesik jó időre, plusz egy fővel bővül a létszám(-:Azt sem mondhatod neki, hogy ne építse a házatokat, mert beláthatod, hogy előbb utóbb szűkösen lesztek. Ő pedig frusztrált lesz amiatt, hogy nem tud megadni mindent nektek,(anyagiakban, kényelemben)amire szükségetek van.

Azt kell mondanom, hogy sajnos manapság örülni kell az ilyen férfinak, mert nem sok szaladgál belőlük. (néha amilyen sztorikat leírnak itt is...!)Nekem is szerencsém van a férjemmel (mert ő is hasonlóképpen gondolkodik,+sokat dolgozik), mondhatni baromi nagy szerencsém, de én is féltem nagyon.

Szerintem csak annyi tudunk tenni, hogy mellettük állunk, legalább érzelmileg támogatjuk őket és ami tőlünk telik megteszünk, ha van egy kis szabadidejük pihenésre, akkor hagyjuk őket.

Azért ülj le a férjeddel beszélgetni, hogy lassítson a tempón, nem dől össze a világ, ha nem egy hét alatt lesz kész az a ház, vagy nem éppen a legdrágább gyerekcuccot veszitek meg a babának, mert azzal sem lesztek előrébb, ha kikészíti magát fizikailag, lelkileg, mire jön a baba.

Sok sikert és minden jót Nektek! 23 hetes km

Ha együtt vagytok kényeztesd, csinálj neki fürdőt, főzd a kedvenceit, süss neki sütit, dícsérd sokat, hízelegj neki, szeretgesd. Te tudod, mit szeret. Akkor lazíthat legalább otthon és érzi, hogy nem mókuskerék, csak kemény közdelem az élet, de van jutalom.

Mi is átestünk ezen. Két gyerekkel költöztünk anyósomékhoz. Egy szobában lektunk négyen 5 hónapig, közben a párom és a fél család, meg sok haver, munka melett, után felújították a házat, amiben most lakunk. Már két éve lakunk itt és az építkezésen gondolkozunk, mert jövőre érkezik a negyedik gyermekünk. Szóval nem vagytok egyedül, Kitartás!