Más is gyomorgörcsöt, pánik félelmet érzett,mikor a barátnője elmondta,hogy terhes?

Nyilvánvalóan nem vagy készen sem a gyerekvállalásra, sem az elköteleződésre. Ellenkező esetben már összeköltöztetek volna.

Egyébként a kapcsolat már most halálra van ítélve, igazából 1 hónapot nem laktatok együtt egyhuzamban. Ha megszületik a gyerek, akkor a nyakadba szakad egy hatéves, aki lehet jófej hetente 1x-2x, de 24 órában más. Mellé kapsz egy visító csecsemőt és egy hulla fáradt anyukát.

Szerintem ennek annyi.

Valszeg az lesz, hogy ha össze is költöztök, hamar megutáljátok egymást, te meg fizeted majd a gyerektartást.

Nem is tudom melyikőtök a nagyobb marha a sztoriban.

Én a félelem részhez kommentálnék. Van olyan férfi, aki tervezett gyereknél is ezt érzi. Pl a férjem erősen parentifikált gyerek volt és terhességek során végig csak a közelgő feladatot érezte. Azután kezdett el feloldódni, hogy megszülettek a gyerekeink.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a ti kapcsolatotok még nem volt az összeköltözés szintjén, teljesen normális amit érzel.

Ez még elég komolytalan kapcsolat volt. Magyarán dugni és programozni jártatok össze.

Egyáltalán terveztél vele (és a gyerekével) valaha is összeköltözni, ha nincs ez a baleset? 2 év már elég idő lenne, hogy ez bekövetkezzen.

Vagy épp az volt jó a kapcsolatban, hogy nincs elköteleződési szándék, ami kell, az megvan, de neked van egy saját birodalmad, ami csak a tiéd?

14-es vagyok

Az jutott még eszembe, hogy ismerek olyan szülőpárt, akik nagyon bölcsen ilyen esetben nem forszírozták, hogy tovább ugorjanak azonnal a család szintre. Közel élnek egymáshoz és most már nincsenek is együtt, de olyan szépen nevelik a kisfiukat megosztva. A gyerek se úgy néz ki, mint akinek a feje fölött harcolnak.

Ettol meg lakhatsz kulon...

Marad a rendszer h hetvegere mesz es akkor babazol. Hatkoznap meg elvagy a kuckodban.

Am mond el h mennyire parazol felsz ... Nem art ha tudja...