Anyukák, nem féltetek gyerekvállalás előtt attól, hogy mi lesz ha nagyon rossz irányba változik a testetek szülés után?

#12 Jaj de savanyú a szőlő. :) Oda válaszolok és ott töltöm az időm, ahol akarom. Inkább arról mesélj, hogy neked ez miért fáj ennyire?

#13. Egyáltalán nem fáj, ellenkezőleg: csak jót röhögök azon, mikor a gyakorlat így szemközt köpi az elméletet.😂

#14 Már milyen gyakorlat milyen elméletet? Kifejtenéd? Mert a hozzászólásommal kapcsolatban értelmetlen, amit írtál.

Na sikerült megint összeveszni. Egyébként ez egy kérdéssorozat legújabb része, szinte már hiányzott...

Nyilván tisztában voltam a potenciális kockázatokkal, amit akár a külsőm, akár az egészségem tekintetében jelent egy terhesség és szülés, de jobban vágytam gyerekre, mint amennyire féltem ezektől a kockázatoktól. A hízás és túlsúly még kevésbé, a striák sem különösebben érdekeltek, amitől nagyon féltem, az a szex és úgy általában a szülés utáni nemi élet volt. 2 természetes úton született gyerekem van, a nemi életünk szüléstől függetlenül is elég gyér így, hogy még kicsik és nincs időnk együtt lenni :D :D :D De legalább amikor együtt vagyunk, akkor tökéletesen működik minden, szóval nem kellett volna ettől sem tartanom. Amúgy striám is csak kevés és kicsi lett, és nekem őszintén szólva még tetszenek is, szóval ez egyáltalán nem zavar. Túlsúlyom sincs, egyedül a melleim mentek tropára a szoptatások miatt, de az korrigálható, ugye ez csak esztétika. Inzulinrezisztenciám lett az első szülés után (terhességi cukros voltam), de igazából ez diétával karban tartható, és hát hozzásegít ahhoz, hogy ne is legyek túlsúlyos később sem :D Szóval összességében a rossz dolgok nálam bőven nem érik el az ingerküszöböt, amiért negatívan gondolnék akár a terhességeimre, akár a szülésekre, de főleg a gyerekeimre. A neten én is olvastam ilyen rémtörténeteket, de őszintén szólva bennem eléggé megvan ez a "velem úgysem történhet ilyen" hozzáállás, ami hiba vagy sem, nem tudom, de tényleg nem történt semmi baj, szóval jelen esetben igazam volt. Alapvetően azért sok borzalmat lehet olvasni a neten, totál más témákban is, és nem lehet úgy élni az életed, hogy mindig abból indulsz ki, hogy másoknak lebombázták a házát meg elütötte a villamos meg mittudomén. Balszerencsés így is lehetsz persze, hogy pozitívan állsz a dolgokhoz, de legalább addig is boldog voltál és nem a potenciálisan semmin szorongtál.

#15. Azzal, hogy itt lebzselsz, a CF mozgalom kvintesszenciáját cáfolod meg, de mindegy. ;)

#18 Tehát ha le merem írni, hogy child-free vagyok, az számodra egyenlő azzal, hogy a "CF mozgalom" - akármit jelentsen is ez - lelkes aktivistája vagyok? Meg sem fordul a fejedben, hogy talán nem is akartam, hogy így alakuljon az életem? Vagy hogy ez nem 100%-ban egyéni döntés eredménye? Egyből rámhallucinálsz valami hülyeséget, hogy boldogan belémtörölhesd a lábad?