Milyen nehézségek voltak a terhességed vége felé? Más is ilyen rosszul viseli?

A vége felé már én is így érzem.. de ha reggel bejáratom magam utána egész nap elég jól elvagyok.

Nagyobb megpihenesek után érzem hogy fáj a szemeremcsontom ha forgok egyet a kanapén ilyesmi. A séta lassan megy mert húz a hasam és megfajdul ha gyorsan megyek. Éjszaka alig alszok mert pisilni kell, fáj a csípőm, derekam. Így meg nappal általában hulla vagyok, és kénytelen vagyok akkor is aludni pedig nem szeretek nappal aludni.

Vízesedéssel nincs gondom meg a súlyfelesleggel se mert csak pont annyi jött rám amennyi nagyon muszáj (7kg). De a többi agyrém, úgyhogy nem vagy egyedül!

Kitartást már nincs sok hátra!

(38 hkm)

Annyira megölelnélek, pont így érzek. 33 hetes vagyok és eddig semmi bajom/tünetem nem volt, erre vagy két hete, amit találsz az orvosi lexikonban.

Zsibbad a karom/lábam bármilyen pózban ülök/fekszem 2 percnél tovább. Ha ülök, úgy nyom egy ideget a baba, hogy lüktet a bal karom, a két lapockám és a fogsorom (!?). Persze feküdni csak oldalt tudok, mert háton szédülök, de oldalt kb 5 perc után fáj a csípőm meg a vállaim. Öt percenként fordulni meg nagyon pihentető. Átlag 40 percenként kell pisilnem éjszaka, de kimászni 5 perc, minden álom kimegy a szememből, mire elaludnék megint, kezdődik elölről.

A magzatmozgással nem lenne bajom, ha nem a gyomrom rugdosná, mert az hogy refluxom van, egy dolog, de a múltkor úgy rúgott, hogy észbe se kaptam, kijött amit ettem... Máskor meg azt érzem, csokorra szedi az idegeim, mert olyan, mintha belülről egy késsel szúrkálna.

A vérnyomásom mindentől leesik, ezért egyedül sehova se merek menni, légszomjam van, annyira dög fáradtnak érzem magam, hogy semmi kedvem semmihez, ami értelmes program lenne.

Az meg külön felbosszant, hogy ha valakinek elmondom, rögtön azzal jön, hogy bezzeg ő a 40. héten még 30kmt futott, felkapálta a kertet, dolgozott a gyárban, vagy hogy hogy fogom bírni, ha itt lesz a gyerek, ha ezt se bírom. Ilyenkor verekedni tudnék, ha lenne energiám.

Úgyhogy teljesen megértelek.

Ne bántsatok, de nekem semmi. Tök energikus voltam az elejétől a végéig, sokkal jobban bírtam a hőséget, a frontokat, mindent. Egyedül a sok pisilés zavart. 😅 Más tünetem nem is volt egyik gyerekkel sem, imádok terhes lenni.

Kitartás nektek!

KB a 32. héttől kezdett "terhes" lenni a dolog, onnantól nem tudtam már rendesen mozogni. Fájt a hátam, éjszaka nem mindig tudtam aludni, lassú voltam mint egy csiga.

Igazán rossz a 39. hét után lett, na ott már minden nap azt vártam szülessen már meg és irigykedtem azokra akiknek 37-38. hétre születik. Egy hetet ráhúztam.

(Aztán rájöttem hogy nem rossz dolog az a plusz 2 hét bent, cserébe szép, "vastag" bőrrel született, nem volt se bőr problémánk, se hasfájás, se popsi pirosodás, se könnycsatorna probléma, lehet nincs igazam de én ezeket annak tudom be, hogy nagyon éretten született)

Nem sportoltok és tutira sokat híztatok, mert esztek össze-vissza. Min csodálkoztok akkor, nem értem? Semmi energiátok, hogy fogtok így szülni?

Aki sportol rendesen és normálisan táplálkozik az bírja. Maximum az utolsó 2 hét a húzós.

Éjszaka kb 3x kell pisilni menni, nagyon nehezen alszom vissza. Egyfolytában azon kattogok mit kell még megcsinálni, eltenni stb. Nappal hulla vagyok, alig bírok mozogni, ami a 2,5 éves mellett elég nehéz.

Étvágyat nincs, de ehes vagyok.

Járás közben úgy érzem leszakad a hasam alja, fáj a derekam, kihívást okoz egy nadrág vagy egy zokni felvétele.

De jó volt egy kicsit panaszkodni.

Most fogok a 36.hetbe lépni.

7# cicumicu! Kb semmit se híztam (2. vagyok), nagyon maximum 5 kiló, erre mit tudsz kiokoskodni? Sportoltam, de már nem tudok régen, olyan lazák lettek az ízületeim a terhességtől, hogy csuklóficamom lett egy uborkásüveg felnyitásától, ha megbocsájtod, nem kockáztatnék meg egy nagyobb sérülést.

Legalább megtudtuk, hogy te is olyan vagy, aki a futógépről ment szülni, aztán te leszel az is, akinek a gyereke 5 hónaposan már Petőfit szaval. Ne hidd már el a hülyeségeidet, mi se hisszük 😉