Kismamák, akik teljesen a másik nemű babára "számítottak", megérzés, satöbbi, mit szóltatok hozzá? Lent.

Halihó.

Én megértelek..sokan ilyenkor bekapják a másikat pedig tudatalatt mindenkinek van egy vágya a ab nemét illetően,én teljesen csajos anyukának képzeltem csak el magam,mikor megtudtuk hogy ikrek hajaj már azt tervezgettem hogy milyen ruciba viszem a csajszijaimat szépségversenyre:-)ja és csak lány neveink voltak...és akkor jött a 18 heti uh ahol megmutatták hogy ők bizony tökösök mind a ketten,nos akkor meglepődtem mert mindig olyan jó megérzéseim vannak és csalódtam saját magamban hát nem tagadom kellett 2-3 hét mire felfogtam hogy fiaim lesznek...de én hiszek a sorsban és mindennek megvan az oka!!!engem a jó Isten fiúkkal áldott meg és köszönöm neki hogy eddig minden okés volt,nagyon szépen nőnek:-)

Tehát én senkit nem ítélek el ha kicsit lóg az orra mert más NEMŰ babája jön mint amilyenre számított hisz még ilyenkor is képesek vagyunk álomvilágba élni:-D

Na de majd figyeld nemsoká jönnek az okoskodók,hogy hát hogy lehet ilyet kérdezni az a lényeg hogy egészséges legyen..stb..stb.Közben meg ugyanolyan vágyakozó anyukák mint bármelyikünk.Szép napot.Ja mit éreztél és milyen nemű lett??

Sziasztok, nekem nagy álmom volt egy kislány, miniszoknya, hiszti, ááá imádtam:)Kereszt lányommal voltam rengeteget!

Volt is egy kislányom de úgy gondolta nem marad velünk, 22hetesen megszületett és...

DE most 26hetes pocakos vagyok, immár tudom hogy a kisfiammal, kicsit szíven ütött, elsőnél mondam hogy biztos tévedtek, aztán a másik uhn láttam a kukacát:)

Nem tévedtek....

Hát egyenlőre nehéz elképzelni hogy nem babázni fogok a kislányommal, hanem autózni a kisfiammal....

De imádni fogom, majd belejövök:

Én mindig fiút akartam, mert azokat olyan kis vagányan lehet öltöztetni, később könnyebb velük, talán kevésbé félti őket az ember, mint egy lányt.Plusz mikor megismertem a férjem, én mondtam neki, hogy nekem majd ő kell kicsiben, pláne mikor a kiskori képeit megláttam.:) És persze csak fiúneveket keresgéltem. Ja, és a 26.hétig, a 4d-ig fiút mondott a doki. És akkor a 4d-n mondták, hogy nagyon lány:)

Akkor nem tagadom csalódott voltam, de mára már beletörődtem, igaz van bennem még egy kis drukk, hogy hátha meglepetés ér és fiú lesz:)De tényleg az a lényeg amit a többség mond:MINDEGY, CSAK EGÉSZSÉGES LEGYEN.Eddig minden rendben nálunk, szóval nem panaszkodhatok:)

31 hetes kismami

Sziasztok!Én még nem vagyok anyuka,de nálunk csak lányok születtek!Fogalmam sincs a fiú babákról,élőben még sosem láttam babakukacot! :D

De már vagy 1 éve nagyon sokszor álmodom azzal,hogy anyuka vagyok,hogy szülök,van,hogy a gyermekem újszülött,van hogy már 3 vagy 6 éves!És mindig fiú...mindig ugyanaz az arca csak nagyobb vagy kisebb kivitelben!Én ezt már valami jelzésnek érzem,hiszen elég gyakori álmok ezek!De én örülnék,ha fiam lenne!Azt vettem észre és az az elméletem,persze kivétel mindig van,hogy az első babáknál ált. a nemét a szülők domináns viselkedése befolyásolja!Tehát,ha az apa a dominánsabb,ő "hordja a nadrágot" akkor fiú az első baba,ha fordítva akkor lány!Lehet,hogy ez hülyeség de a "kutatásaim" alapján a környezetemben kb. 40 családnál ez az elmélet bevált!Ezek szerint nekem tényleg fiam lesz és már beleéltem magam!És őszintén szólva igen csak elszontyolodnék ha nem fiú lenne,mert már a szobáját is lefestettem magamban!De imádnám természetesen a lányt is!

Én gyerekkorom óta kislányt akartam, nem szerettem volna, hanem AKARTAM!!! Mikor kismama lettem, bár a fiúnév azonnal megvolt, de én a nekem tetsző lánynéven emlegettem a picúrkát, akárki mondta, hogy szerinte fiú lesz én lehurrogtam. Aztán jött a 18 hetes uh, amikor a doktornő azt mondta, hogy világoskékben gondolkozzunk, mert ő 100 %-ra látta a férjem könnybe lábadt, én meg, mint aki világéletében arra vágyott lefolytam gyönyöűségemben az asztalról!!!!:) Abban a szent pillantásban átállt a beállítottságom. Mióta megszületett a kisfiam el sem tudom képzelni, miért nem lehet egy kisfiúra ugyanúgy vágyni, sőt, most hogy tervezgetjük a második porontyot én újra kisfiút szeretnék!!!!! Nemm tudom, hogy milyen lehet lányos anyukának lenni, de ha az ultrahangon kimondják, hogy "Anyuka! Kislánya lesz!" én ugyanúgy el fogok alélni a boldogságtól!:)

Egy tüneményes 9,5 hónapos kisfiú anyukája

Szia!

Igen,én is értem mire gondoltál,persze a fő az egészség de igenis bennünk van kislánykorunk óta valahogy,hogy ki milyen babát "képzel" magának.Én is világ életemben ha belegondoltam,hogy a kicsim,mindig fiú volt a fantáziámban.Úgy is gondoltam,hogy én "nem tudnék mit kezdeni" egy kislánnyal mert hisztis,nyafogós,kényes,bezzeg a fiú az vagány tud lenni!

Ehhez még hozzájött,hogy a terhességem elején nem voltak rosszulléteim így a családból mindenki elkezdte mondogatni,hogy biztos fiú.Hát,erősen meglepődtem mikor 19 hetesen azt mondták,h tuti lány!Nekem egy napba telt míg újragondoltam a dolgokat és aztán meg is magyaráztam magamnak,hogy gondolhattam volna végülis és így van jól!Mert igazi kis "alkalmazkodó,strapabíró,gyerek ez aki engem is kímélt a rosszullétek mellőzésével:-)", szóval csupa női jellemvonást találtam benne hirtelen és estére már teljesen átálltam.Most pedig már 19 hós és el sem tudom képzelni,hogy kisfiút akartam,imádom!Ráadásul egy belevaló,nem félős,nem hisztis okos kiscsaj!És most megint terhes vagyok de még nem tudjuk,h mi lesz de most érzem azt,hogy abszolút mindegy mert nincs elképzelésem csak kíváncsi vagyok.

Jó babavárást Neked!