Elég csalódottnak érzem magam? Hogy változott a szexuális életetek?

Az első terhességem alatt a libidóm eléggé lecsökkent. Előtte kicsit nyuszi-üzemmódban toltuk, aztán az első trimeszterben kb egyáltalán nem voltunk együtt, mert én folyton mindentől IS hánytam és egyébként is álomkóros voltam, szóval kb napi 16 órákat aludtam, ha tehettem. Utána kicsit rendeződött ez, de nem volt nagy igényem, heti-kétheti 1x voltunk együtt, és ez a terhesség végére, amikor már a pocakom is nagy volt, kb havi 1re csökkent. Miután letelt a gyermekágyi időszak szülés után, minden visszazökkent a rendes kerékvágásba, mármint fáradt voltam meg szoptattam meg minden, de még így is többet kívántam, mint terhesen és élményre is jó volt, szóval ha nem is a terhesség előtti szintre, de heti 2-3 alkalomra simán vissza tudtunk térni. Ez be is állt és teljesen jól is működött, amíg megint terhes nem lettem :D Most másodszorra viszont teljesen eltűnt a libidóm, a terhesség utolsó trimeszterében szerintem ha egyszer együtt voltunk, vagy max kétszer. A nagy pocak is zavart, kényelmetlen is volt, utáltam is az egészet, a testem, a hormonokat, mindent, szóval na. Most 3 hetes a kicsi, már a falat kaparom a férjem után.

Szóval vigasztaljon, hogy nem feltétlenül állandó ez a változás, és teljesen rendben van, ha időszakosan nem erre helyezitek a hangsúlyt. Próbáljátok meg másképp megélni az intimitást, bújással, érzelmes beszélgetésekkel, mittudomén. Nálunk ezek segítettek, hogy bár testileg nem igazán érintkeztünk ilyen értelemben, érzelmileg egyáltalán nem távolodtunk el (sőt).

Nálunk is eléggé lecsappant, mivel az első trimeszterben konkrétan beszűkűltem és nagyon fájt a behatolás.

Végig nem kívántam a szexet, meg féltem is a fájdalomtól, pedig a férjem mindent megtett, hogy óvatósan hatoljon be, hosszú hosszú előjátékok voltak, sok síkosító...de mindenhogy fájt.

Nem is nedvedestem rendesen, vagy ha igen, csak kívülről volt érezhető, odabent csont száraz maradt a hüvelyem.

Nem volt semmilyen fertőzésem, a nőgyogyász azt mondta ez sajnos eg ilyen időszak lesz.

Kezdeményeztem néha, de nem volt jó.

Most a harmadik trimeszterben vagyok, továbbra is keresem a azt a híresen nagy libidót amiről többen is mesélnek, de sehol nem találom. Elkezdett fájni a derekam, és hetek óta elő elő jön a számon a herpesz ami ugye az egyéb alternatívákat is sztornózza.

De már az eleje óta direkt úgy megyek el itthonról, hogy a férjemnek legyen ideje magára amikor haza jön. Nézzen olyan pornót amilyet akar, csinálja úgy magának ahogy akarja, anélkül, hogy feszélyezné a jelenlétem a másik szobában. Nálunk sosem volt tabu sem a pornó nézése, sem az önkielégítés. Most végképp nem az.

Ő is tudja, hogy túlleszünk ezen az időszakon, én is tudom. S reménykedni merek, hogy a szülés vagy a császár, tudja az ég mi lesz a vége, nem okoz túl nagy és maradandó károkat a testemben.

Jaj hát ez egy jó nagy kamu. Ép eszű embernek ha az orvos azt mondja semmi gond, feléri ésszel. Téged egyszerűen nem kíván terhesen a férjed. A szexet igen, mert önkielégít, tehát csak azzal van baj, hogy veled nem akar. Azt hoszed amig szoptatsz majd valtozik? Akkorse fogja akarni.

Ha hozzám így állt volna a férjem, krva nagyot csalodtam volna.

De nem így volt, ugyanúgy csináltuk utolsó napig, mint előtte, nem finomkodtunk. Fel sem merült ez bennünk. Egészséges volt mindenki, nem változott hogy mennyire kivanjuk egymást. Sajnálom a helyzeted.

#11 vagyok, amúgy az én férjemet is zavarta a terhességem tudata, és miután már látszott is, határozottan nehéz volt elvonatkoztatnia. A vége felé az egyik együttlétünk alatt volt, hogy a baba hasba rúgta őt is. Nem hibáztattam, hogy neki ettől elment a kedve, nekem is borzasztó kellemetlen volt szex közben ott érezni odabent a babát. Vannak férfiak, akiknek ez zavaró, és én nem tudom őket hibáztatni. Mint leírtam, nálunk a szülés után ez a probléma megszűnt, szóval semmi garancia rá, hogy a szoptatás vagy úgy egyéb bármi ezt az állapotot tartósítaná.

Az önkielégítés így, hogy te szeretnéd a valós együttléteket, érthető, hogy zavar. Érdemes lenne még egyszer megpróbálni megbeszélni valami alternatívát, ami mindkettőtöknek megfelelő. Most kell megtanulnotok úgy kompromisszumokat kötni, hogy kettőtök vágyai és igényei nincsenek teljes átfedésben, ez később hasznos tudás lesz, amikor az életetek drasztikusan másképp fog kinézni (ő dolgozik, te egész nap babázol), sok konfliktust kell majd megértéssel és elfogadással átvészelni, hiába, hogy amúgy nehéz nektek is. Itt a lehetőség ezt gyakorolni.

A korábban nagyon jó szexuális életünk terhesen mélyrepült, most vagyok 35 hetes, gyakorlatilag 0, de az elején is már csak havi 1-2 volt. Terhesség előtt heti szinten több volt... Nekem amúgy fizikailag fáj már az elejétől, sokkal hamarabb érzem azt, hogy túl mélyre megy mint amúgy, kb a farka felét tudja berakni, és már érzem hogy ne tovább (pedig nincs valami extrém nagy mérete). Így meg nem nagy élvezet egyikünknek sem.

Orál sem igazán megy, nekem eleinte a nonstop hányinger miatt, most meg a gyomorsav miatt. Azt meg nem akarom hogy ő csinálja nekem, mert valahogy más lett a hüvelyváladékom is, nem érzem magam így komfortosan. Ez van sajnos. Én sem erre számítottam, de hát ez egy ilyen időszak most nekünk.

Biztos hogy önkielégít a férjem, mivel most már kb egyáltalán nem szexelünk fel is robbanna ha nem tenné. Engem ez nem zavar, természetes biológiai szükséglet.