Miért szégyellem a pocakomat mások előtt?
Nem volt tervezett a baba, az elején nem is örültem a terhességnek, de most már (17+4) hetesen várjuk a kicsit.
Viszont nagyon kellemetlenül érint az, hogy már szorosabb ruhákban eléggé pocakos vagyok és lassan el sem tudom rejteni. Utálom ha megjegyzést tesznek rá. Ma mondta a sógornőm, hogy szépen “kerekedek” én meg teljesen kiborultam ettől. A kicsit nagyon várjuk és imádom az uh-kon is nézni. Most kezdem érezni ahogyan ficánkol, azt is szeretem. Mások előtt mégis szégyellem a hasamat, meg úgy érzem, hogy mindenki engem bámul amiért terhes vagyok.
Nem vagyok olyan fiatal, 25 éves vagyok és 2 éve vagyok a párommal, már el is jegyzett, csak a babával vártunk volna még pár évet. Szóval nem lehetetlen helyzetbe fog érkezni, nem is lehetne emiatt másoknak rossz véleményük rólam, én mégis szégyellem a pocakomat és próbálok úgy öltözni, hogy kevésbé látszódjon. Tudom, hogy ez pár hét múlva lehetetlen lesz...😅
Mármint, úgy érzem, hogy szégyenkeznem kéne a terhességem miatt és hogy ez egy olyan állapot, ami csak rám tartozik.
Tudom, hogy nincs így, de ezt érzem.
Ismerek olyat, aki végig próbálta takargatni magát. Nem mindenki éli ezt meg ugyanúgy. Nekem is kellett kb a 4 hónap, mire megbékéltem az új testképemmel, bár ehhez hozzá jött, hogy addigra jutottam oda, hogy egyértelműen terhesnek néztem ki, nem kövérnek. Ezért is választottam azt, hogy pocakot jobban kiemelő terhes ruhákat hordok, amikben látszik (illetve én érzem) hogy nem híztam el, ettől sokkal magabiztosabbnak és csinosabbnak éreztem magam.
A környezetem reakciói egyébként nagyon kedvesek, az emberek néha megnéznek, de általában látom rajtok a derűt, és volt néhány jó tapasztalatom vadidegenekkel (tegnap egy srác felajánlotta, hogy az autómig viszi a szatyromat a húsbolttól, de a kasszáknál is többször felajánlották, hogy előre engednek) szóval meg lehet élni ezt tök jól is, lehet, hogy még az első trimeszteri érzelmi hullámvasút zavar be nálad.
Esetleg szerezz be néhány terhes ruhát, vagy nézz körül a szekrényben van-e olyan ruhád, ami elfér a pocakhoz, bővebb pólókkal + övekkel lehet játszani, hátha megjön a kedved :)
Köszönöm a válaszokat!
Én is eléggé introvertált vagyok, utálok a központban lenni, meg azt, ha rólam beszélnek.
Utolsó, köszi a tippeket. Lehet, hogy segíteni fognak. Bár jelenleg valahogy azt érzem, hogy magát a terhességet szégyellem, mert amiatt néznek meg, hogy terhes vagyok. Nálam (szerintem) már látni, hogy babát várok. A héten kérdezte egy kolléganőm, mert eddig csak a főnököm tudott róla, hogy babát várok-e? Mert az nem létezik, hogy így hízzak hasra...
Első okát meg is válaszoltad: nem tervezted és az elején nem is örültél neki.
Második, amit most írtál, hogy nem bírsz a középpontban lenni, sajnos terhesen az embert néha bámulják, de (én is ilyen vagyok), sokszor csak beképzeljük, a kutyát sem érdekli a másik vagy 5 perc múlva már nem is emlékszik.
Szerintem e kettő kombinációja az oka. Esetleg beszélgess pszichológussal erről pár alkalommal, ha úgy érzed.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!