Van itt olyan, aki nem tartja/tartotta a diétát terhességi cukorbetegség esetén?

Te kérdeztél, én válaszoltam. Az már a te bajod, hogy csak az olyan válaszolók megjegyzései tetszenek, akik nem tartják/tartották a diabéteszes étrendet.

Mit gondoltál, hogy majd jönni fognak az olyan válaszok, hogy persze, nyugodtan egyél, legfeljebb 10-es lesz a vércukrod miatta... -.-

Ugyan csak inzulin végett kellett…

azzal még megbírkóztam, hogy mit lehet és mit nem, de a mikorral és mennyivel azzal nem.

Szóval ha úgy keltem fel, hogy márpedig a tejfölt akarom kanalazni akkor tejfölt kanalaztam, nem pedig megkentem egy korpás zsemlét aztán vártam tízóraiig, hogy ehessek valami tejterméket… gyümölcs szintúgy. Ott röhögött rám az eper a hűtőben, majd biztos várok uzsonnáig, hogy megehessek 10 szemet… hát nem.

Amíg tartottam olyan szintű depresszióba voltam zuhanva (pedig évekig sport diétáztam, szóval nem volt újdonság semmi, sőt ahhoz képest kánaán volt) hogy szerintem inkább az ártott a babának meg nekem is mert már azon imádkoztam, hogy inkább szülessen meg a 30. hétre csak legyen vége, 4 hétig csak feküdtem a besötétített szobába és úgy voltam vele, hogy kössz, én ezt a terhességet innentől kezdve átalszom. Megviselt és kész, pedig soha életemben nem voltam depresszív.

Én tartanám, ha kiderülne, hogy szükséges. Nálam is felmerült a gyanú egy magas éhgyomri érték miatt. Kéz hétig mértem napi 4x. Fel voltam rá készülve, hogy esetleg kelleni fog a diéta. Nekem nem jelentene nehézséget, nem tűnik akkora áldozatnak. Értem, hogy másnak ez nehezebb. Szerintem ott merül ez egyáltalán fel, ahol amúgy sincs meg az étkezéshez való megfelelő viszony már terhesség előtt sem. Sokszor a kaja az önjutalmazás eszköze, mert könnyű vele pillanatnyi elégedettség érzést elérni. De ez egy társadalmi, civilizációs probléma, elég ha az ember kilép az utcára. Én nem ítélem meg, aki nem tartja, vagy nem tudja tartani. Sokkal mélyebb és összetettebb probléma ez.

Most jöhetnek a piros x-ek.