Konkrétan mit ártok a magzatnak azzal, ha sírógörcsöt kapok?
Sajnos a párom családja gyakran szolgáltat okot rá, nem tudok kihatással lenni rá.
Tegnap konkrétan egész nap sírtam, estére már nagyon, ordítottam, hogy elegem van.
Mi külön élünk, tehát nem gyakoriak, most a párom megígérte, hogy minimalizálja a kapcsolatot velük legalább míg megszületik a baba.
De nagyon aggódom, tudom, hogy rossz hatással van, de hogy konkrétan mennyire és mit tud okozni nála?
Innentől kezdve máshogy lesz, ez volt az utolsó csepp, de azért a tegnapi elég durva nap volt. :(
"Tegnap konkrétan egész nap sírtam, estére már nagyon, ordítottam, hogy elegem van."
Ha jól értem a nagy semmi miatt akadtál ki.
Téged minősít, hogy, ilyen szinten kiborulsz azon, hogy hányan jönnek át a családból. Babának nem lesz ettől baja. Neked kellene valami indulatkezelö tanfolyam. Később ha meglesz a baba te fogod megtanítani, hogy mit kell csinálni őrjöngés helyett. Mert a kisgyerekek szoktak így reagálni ha valami nem tetszik nekik.
Jézusom...remélem nem anyukák adták a fenti válaszokat. Legalább mi legyünk már támogatóak.
Én megértelek. A világ legnyugisabb embere vagyok alapból, de terhesség alatt nekem is volt pár hormonálisabb időszakom, amikor ok nélkül is tudtam egy szomorúbb reklámon sírni... nem hogy ha hivatlanul jelentek volna meg nálam, miközben így is szarul vagyok.
Semmi baja nem lesz a babának. Tele vagy hormonnal, ezért néha kiengeded a gőzt. Sokunkkal előfordult terhesen :) Szülés után visszaáll nyugi.
Tedd fel a lábad, igyál valami finom teát, és ne most foglalkozz a párod családjával. Ha kibeszélnek, az őket minősíti.
És mi anyukák támogassuk már egymást a nehéz időknek, ne pedig rögtön ítélkezzünk. De persze itt mindenki más szuperanya :) és persze senki nem azért jár ide bántani, meg ítélkezni, hogy saját önértékelését ezzel növelje ;)
Köszönöm az együttérző válaszokat. A többiekkel nem foglalkozom, mert kiírás előtt is tudtam, hogy lesz ilyen 1-2 okos bezzegember, aki mindig, minden körülmények között ügyes, szép, és okos. Gondolom fel sem fogták mi a lényeg. Ráadásul nem az volt a kérdésem, hogy igazam van-e, mert azt tudom pontosan.
Itt a baba miatt aggódtam.
Nem azon "bömbiztem", hanem azon, hogy most én vagyok a sz*r. Meg sok volt minden egyszerre.
De továbbra is arról érdeklődtem, hogy ez mennyiben ártalmas.
En is kiakadok parszor a sajat csaladomra,idegeskedek is rendesen miattuk...a szuleim alkoholistak,minden alkalommal amikor reszegek engem csesztetnek,en vagyok a szar a rossz a p@csa,k@rva.szoval barmi ami epp eszukbe jut.
Amennyit idegeskedtem terhesseg alatt,csodalkozok hogy meg nem szultem meg...a 40.hetben vagyok egyebkent...
Ne aggódj kérdező, nem lesz baja a babónak.
Néha én is ki tudok akadni azon, hogy ha az emberek nem tisztelik a határaimat. Én például ha nem te hívsz meg az otthonodba, hanem X-Y biztosan nem mennék el csak úgy. Pofátlanságnak tartanám.
Régen én is még magam ostoroztam ilyen helyzetben, meg inkább bevállaltam, csak nehogy ferde szemmel nézzenek rám.
Azt is tudom, hogy mikor babát vártam az elején azon képes voltam bömbizni, hogy túl szépnek találtam egy kiskutyát, vagy, hogy nem tudtam elsőre beparolni egy szűk helyre ☺️
Úgyhogy nyugi, csak a hormonok. Ne akarj mindenkinek megfelelni, úgysem lehet :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!