Kislanyt akarok elso babanak. Volt aki hasonloan erzett?
Felre ertes ne essen, orulnek egy fiunak is de nagyon szeretnénk egy lanyt. Ki hogy viselte mikor kiderult hogy a babaja mas nemu lett mint amit akart?
Tudom sokan azt mondjak hogy ez elmulik ugyan ugy orult stb. De en azert elegge elkeseredett lennek.
Lányt vizionáltam elsőre, elég hamar kiderült, hogy egyértelműen fiú. Kb a vizsgálat alatt még reménykedtem, hogy hátha rosszul láttuk. Aztán hazafelé egyet szomorkodtam, majd rájöttem, hogy csak amiatt akartam lányt, mert addig csak lánybabákkal volt dolgom, de hát én nem vagyok csajos csaj, hogy fogom a haját kötni, meg kitől tanul meg sminkelni? Aztán így csak egyhoppra átalakult. Másodikra lányom lett. Mondogatta is mindenki, hogy na, csak teljesült a vágyam, ha nem is elsőre. De én akkorra már élveztem a fiús anyaságot. Nem hiába írják, hogy a karma rohadt egy dolog. 🤦. Na de imádom a kislányomat, sőt amióta nagyobb a haja, az sem okoz gondot, ha be kell kötni, türelmesen megvárja, amíg én szépre csinálom, ha kell akár harmadikra. 🤦
De amúgy végtére is a szeretetem nagysága ugyanolyan mértékű a lányom iránt is, mint a fiam iránt. Más személyiségek, ezért más dolgok miatt lehet őket szeretni, de a mértéke ugyanakkora.
Én is azt képzeltem, hogy majd mennyire nem fogom tudni elfogadni, ha mégis fiú lesz. Ennek ellenére nagyon hamar átlendültem ezen. Végtére is első sorban anyák leszünk, mindegy milyen nemű a baba, mi kell az útjukon elkísérjük és segítsük őket, ha arra szükség van.
Nálunk a férjem kislányt akart, én is talán afelé húztam, mert átéltem és tudom mivel jár, illetve a kislányok könnyebben kezelhetők általában.
Ehhez képest már nagyon korán kiderült, hogy fiút várunk. Férjem ugyanúgy örült neki. Én először csak megijedtem, hogy fogalmam sincs mivel jár ez, mire van szüksége egy kisfiúnak. Alapból első gyerek, semmit se tudunk, és ez mégegy ismeretlen az egyenletben számomra.
Fiúkról én csak azt tudom, amit az óvodában, iskolákban láttam és az nem tetszett sose. Verekedés, rosszalkodás, trágárság, menőzés, egymásnak felvágásból elkövetett bunkózás, erőfitogtatás, rossz jegyek, drogozás stb.
Aztán beszélgettem erről a férjemmel, és bár neki is voltak “dolgai” gyerekként, ami nem szimpatikus, mégiscsak jó ember lett, és annyira nem volt szélsőséges. Arra állt át az agyam, hogy együtt kitaláljuk és igyekszünk jó példát mutatni, és hogy nem kötelező focistának lennie, csak mert a fiúk többsége azt csinálja. Habár a kortársak befolyása biztos erős lesz, ha az értékrendi alapokat megadjuk neki, akkor talán nem lesz olyan mint akiket sose bírtam és akiktől féltem kislányként…
És igen kevesebb a cuki kisfiús ruha, de azért lehet találni. :)
Egyébként a nemi szerve meg csak annyiban számít, hogy annyi mindent olvastam már a letapad, feltépik, nem szabad huzogatni vagy mégis témában, hogy az embernek elmegy az esze…
Nagyon elkeserítő volt amikor vártam a kórházban a vizsgálatra és anyukák szülés előtt(pár napjuk vol szülésig) azon siránkoztak, hogy nem olyan nemű a baba mint amit akartak.
Benne van a pakliban... Akkor legyél elkeseredett ha beteg lenne...
Istenem😒😒
4
Remélem semmilyen sem lesz... Nem vagy szülőnek való.
Ha fiúnak is örülnél, akkor miért lennél elkeseredett, ha fiú??
Tegyél rendet a fejedben és ne beszélj össze-vissza.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!