Hogy értessem meg a férjemmel?!
Van már egy fiunk, 2éves múlt.
Vele egy álom volt a terhesség. Az elején sem volt semmilyen rosszullét. Sosem fájt semmim, vegig teli voltam energiával. Csak nőtt a hasam, majd megszültem.
(Tavaszra lett meg a fiunk, így a terhesség nagyrésze szamomra jóidőben volt).
Most újra babát várunk, 30 hetes vagyok.
Ez a terhesség totál az ellentéte. Az elejét végighánytam, majd jött a derékfájás, görcsölés pár hétig. Ezek mire elmúltak, beütött a nagymeleg. A vérnyomásom iszonyú alacsony, kb élni nincs erőm, vonszolom magam egész nap. Mostmar, hogy egyre nagyobb a baba, egyre durvább a légszomjam. Sokat szédülök.
A napi dolgaim ellátni is kihívás.
Foglalkoznom kell a 2évesünkkel, naponta főzni, emellett rend is legyen, stb... hulla vagyok. Iszonyú sokat sírok.
Férjem elmegy reggel dolgozni, este ér haza. Az egészből semmit nem érzékel kb.
Mire hazaér, hül a levegő, valamelyest jobban vagyok.
Ha mondom neki napközben, mikor beszélünk, hogy hogy vagyok, folyton vagy az a válasz, hogy neki is fáj ez meg az, vagy az, hogy majd elmúlik.
A sógornője telebeszélte a fejét, hogy csak megjátszom, ha az első terhességem ilyen jó volt, nem lehet rosszabb a második... meg ő is szült 2 gyereket, sose akart belehalni.
Iszonyú szívósnak mondom magam, aki kb a végsőkig küzd, de kezdem feladni. Egyszerűen elmondani nem tudom, hogy várom az őszt, a hideget, illetve hogy megszüljek.
Most a legújabb, elkezdett nyaralást szervezni, augusztus legvégére. Addigra 35-36 hetes leszek. Közöltem vele, én nem fogok tudni elmenni, nekem az már sok lesz, ezen meg is sértődött, mert a sógornője szülés elött 1 héttel még bevállalt egy horvát nyaralást, meg amúgyis, fiunkkal a 39.héten még túráztunk egyet.
Egyszerűen szeretem, imádom, de hogy ennyire ne értene meg, sosem volt ilyen. Főleg most, hogy a tesójáékhoz eljár, ott meg az a nő kioktatja...
Nem tudom mi tévő legyek, annyira ki vagyok merülve.
A fiunkkal sem tudok annyit játszani, mint eddig ez is kiakaszt.
A munkahelye az autópálya mellett van, ott jár haza. Ha arra jön 15perc az út, ha városon át akkor 1óra. Autópálya mellett meg semmi lehetőség kaját venni.
Ha csak hétvégén takarítanánk, felenne a kosz minket.
Jaj kérlek. Akkor vesztek mirelit kaját és az van megsütve. Vagy hideg kaja. Én heti 1* takarítok, ebben a melegben nem fogom végignyalni a lakást és nincs mocsok.
De látom neked bejön az áldozat szerep.
10!
Mint írtam, eddig az égegyadta vilagin mindent meg tudtunk beszélni.
Volt már vetélésem, neki 2 embóliája, lakhatási baj, haláleset, penzhiány, emellett sikerek, karrier építés, minden. Sosem volt probléma a kommunikáció sem és a megértés sem.
Azzal egyidőben kezdett el a tesójáékhoz járni, ahogy most másodjára terhes lettem. Azóta változott meg minden ezen a téren. Vagyis csak ezen a téren.
Házaséletünk meg amennyire lehet jó. A fiunkat is imádja, amennyit csak tud foglalkozik vele. Amennyire ideje/ereje engedi nekem is besegít, ha itthon van nem a seggét mereszti.
Csak ez, hogy nem képes felfogni, hogy nekem fáj, nemjó, hogy a 2 terhesség ég és föld.
Ez nem mártírkodás, áldozat szerep, meg nem tultolás egyaltalan...
Egy 2 eves és egy benti kutya mellett aki nem takarít naponta, annak megnézném pl a lakását. Nem minden nap wc-t sikalok, meg ilyenek....
2 naponta mosni kell, a porszívózás, mosogatás, felmosás mindennapos... ezeket nem tudom heti 1 alkalomra besűríteni...
Mirelit kaját nem esszük meg...
Úristen 15 perc helyett több idő hazaérnie mondjuk heti egyszer ( nem kell minden nap bevásárolni) rendelni is lehet. Szegény ferjecske sógornőzni van ideje, de nehogy letérjen az autó pályáról...
Takarítani elég hetente egyszer.
15!
Azert van ott, mert sógoromnak háznál van a mühelye, munka után ott dolgoznak még. Nem hesszeni, trécselni jár oda.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!