Mi váltja ki a döntést?

Én olyan élettörténetet ismerek, ahol a cég döglődni kezdett, és az egyik női alkalmazott mintegy előremenekülve elment szülni. Közben a cég be is zárt, tehát ő a gyed-gyes alatt ki kellett, hogy találja, mibe fogjon 3 év múlva.

Egyébként nagy szeretettel foglalkozott a gyerekével, ebből semmi gond nem volt.

Szerintem ne emiatt hozd előre a gyerekvállalást. Én hasonló helyzetben voltam, bár én kimondottan utálom a munkahelyemet, a szart is kihajtották belőlem, teljesen kiégtem. Most babát várok és még dolgozom,de szerintem hamarosan táppénzre megyek ( a terhességem alatt csak még több stresszt raktak rám, már teljesen kivagyok).

A babának nagyon örülök, emiatt nem bántam meg hogy előrehoztuk, de most úgy érzem jobb lett volna felmondani, és olyan munkahelyet keresni ahol jól érzem magam. Jó lett volna egy kiegyensúlyozottabb terhesség és nem olyan ahol a munkában kiszívnak belőlem minden energiát és életkedvet. Ha visszamehetnék az időben szerintem pszichológust is keresnék aki segít túllépni a kiégésen és a megbecsülés hiánya miatti depresszión.

Hogy őszinte legyek, ha megbecsülésre vágy, akkor ne a szülésbe menekülj.

Az otthoni munkádat ugyanis senki nwm nézi sz@rba se.

Az mindenkinek természetes h otthon vagy, és egy személyes cseléd, szakács, bébiszitter, ügyintéző stbbi vagy.