Elvagyok keseredve 37 hetes vagyok férjem semmibe se segít mindent nekem kell csinálni van már egy 4 éves fiunk . Mit tegyek?

Utolsó. Te nagyon ügyes vagy, de ha jól értettem első baba, nincs mellette egy tesó aki ha otthon van és nem oviban igen nagy figyelmet igényel...

Igen, nem betegség, de minden terhesség más, engem a doki a 30.héttol letiltott minden fizikai munkáról mert elkezdett kinyilni a mehszajam. Addig egyedül festettem a kislányom szobáját létráztam stb ráadásul hetekig mert csak délelőtt volt időm festeni mert a nagy akkor volt oviban, illetve mesefigurát festettem...

39.hetre már 3.5 ujjnyira nyitva volt a mehszajam...

Ettől függetlenül volt mikor muszáj volt emelni a kisfiam, pláne mikor hányás hasmenéssel 3 éjszakát kórházban töltöttem vele a terhességem 32.heteben...

A kérdezőnek már van egy gyereke... Tehát az apa nem teheti meg hogy minden nap telozgasson ha hazaér... Apa! Azzal ha hazaér nem ér véget a munkája....

Nekem a férjem minden nap megkerdezi hogy kell-e a boltból valami, ha hazajon vagy a kisfiammal kezd játszani, vagy az 5 hetes lányunkat veszi át. Ő fürdeti őket, segít amiben tud. Most hogy megszuletett a kislányunk is, este ő olvas mesét a fiúknak és ő altatja...

Ha látom hogy fáradt, vagy mondja hogy rosszul aludt én küldöm el hogy menjen feküdjön le, vagy csak pihenjen kicsit. Nem mondom hogy nem nyúl a telefonjához, de nem az a jellemző.

Amit én csinálok : reggel oviba viszem a fiút és én (vagyis mi a babával) megyek érte... Éjszakázok.. Nem keveset. Szoptatok..egyfeszt... Főzök délelőtt, vagy takarítok ha alszik a baba... Vagy alszom én is ha gázos éjszaka volt... Ha otthon a fiam akkor Játszom vele ha a kicsi alszik, ha nem alszik és nem szopizik akkor magamra kötöm őt... Közben küzdök a dackorszakka

Nem vagyok szuperanya... Kell a segítség!! Tudnám egyedül is csinálni, de a férjem a gyerekek apja! A gyerekeknek pedig kell az apa, és örülök hogy nem csak egy férfit látnak aki hazajon lerakja a s*ggét és telefonozik...

59%! Te nem vagy 100!

Nehogy már kiszolgáljam a pic.sáját non-stop. Képzeld 2 naponta főzök. Vacsival várom, intézem a dolgainkat, a saját ügyeimet. A háztartast én csinálom, es igen havonta kétszer segít kiteregetni. Nem hal bele.

Nem az 50es években élünk. Ha egyedül élnének ezek a férfiak ki csinálna helyettük mindent?

Szóval bocs, ha mi egyenlően kezeljük egymást! És a párom nem kényszerből segít. Nem mindig vagyok jól, nem mindenki tipp topp terhesség alatt. Látom ezt is nehéz felfogni.

De ha te szeretsz szolgálólányt játszani, az a te dolgod.

Akik itt ítelkeznek, meg feministáznak, azoknak mondanám, hogy nem MINDENT a férfitól várunk el, nem MiNDENT neki kellene megcsinálni kérésre és keres nélkül! Csak segíteni! Ha hazaér, nem leverni magát a tv elé, vagy leülni mobilozni, hanem leülni a gyerekkel 10 percre, anyukával beszélgetni 10 percet, vacsi után segíteni leszedni az asztalt (még nem is mosogatni, csak leszedni)!

Mi még most várjuk a babát, páromat az anyukája kiszolgálta, az apukája pedig... Hát nem sok mindent csinált. A párom ebből azt a következtetést vonta le, hogy amikor össze költöztünk, elkezdett főzni ha nem volt rá energiám vagy votl hozzá kedve. Elmosogatni, ha nem jutottam oda vagy ő főzött. Kiporszívózni ha a haverjai átjöttek. Felhív mielőtt hazajönne, hogy kell e valami a boltból. Sohasem kértem tőle egyiket sem, és nem is várom el tőle, magától csinálja. De azért szólni nem fogok neki, hogy ne csinálja, nem vagyok önmagam ellensége sem. Amíg szívesen csinálja, úgy is csak addig megy ez.

Mert nem ezt látta otthon, és látta hogy az anyukája mennyi mindent megtesz érte.

Mi egyenlő felekkènt élünk együtt, van, amikor én csinálok mindent, van amikor segít szó nélkül. Rá van bízva.

Ha fáradtan jön haza, és csak ül bambulva a tvt vagy a telefonját, nem szólok érte hogy ne tegye, hiszen látom hogy fáradt. Kell neki is a kikapcsolódás. De ha van energiája és kedve, miért kéne leállítanom, hogy ne csináld, hiszen én vagyok a háziasszony?

Más idők járnak, mindenki másfajta családból származik, más az elvárás. Ennyi, egyik sem rosszabb mint a másik.