Miért kavar ekkora port az abortusz?

Jó kérdés, a választ sajnos én magam sem tudom rá.

Az a probléma, hogy akik ellenzik az abortuszt, a legtöbb esetben nagyon szélsőségesek, gyilkosoznak, piszok módon önzőek. Rá akarják erőltetni a saját nézeteiket mindenki másra is.

Ha te pl másképp gondolod mint ők, és nem mindenáron egy pár hetes sejtcsomót, embriót teszel előtérbe, hanem a saját életedet, és hozol egy döntést, miszerint elveteted akkor önző gyilkosnak tartanak aki megöli a gyerekét.

AZ abortuszelleneseket csak az érdekli, hogy az már szerintük szent, egy élet, és élnie KELL. Hogy az életminősége milyen lesz annak a leendő gyereknek, azt már mindenki magasról leszarja. Nem ők fogják adott esetben a semmire megszülni, nem miattuk fog éhezni, fázni az a gyerek, senkit nem érdekel milyen élete lesz. ÉN ezt tartom undorító hozzáállásnak, nem az abortuszt.

Ha valakinek nem alkalmas a háttere, legyen az kapcsolati, anyagi, vagy csak amúgy sem akart soha gyereket, de védekezés ellenére mégis terhes lett és nem akarja megtartani, az igenis inkább vetesse el, minthogy megszülje, és nélkülözzön a gyerek, vagy szeretet nélkül nevelkedjen, olyan szülőkkel akik nem akarták, ne adj isten még bántják is.

Vagy mennyivel jobb ha az ember megszüli a gyereket, aztán a kukába dobja, elássa, vagy más módon öli meg, kínozza, éhezteti? Egy tartósan, súlyosan beteg gyerek élete sem élet, csak kínszenvedés, mikor kvázi zöldségként él, csorog a nyála, maga alá szarik, és képtelen gondoskodni magáról, adott esetekben még fájdalmai is vannak, nem tud normális teljes életet élni. Szerintem ez nem élet. Ne mondja nekem senki, hogy egy ilyen ember boldog lehet aki folyton másokra van rászorulva, mert hatalmas hazugság.

Nekem az a véleményem, hogy legyen az akármilyen ok, ha valaki nem akarja megtartani a magzatot, akkor ne tartsa meg. Mindenkinek jobb lesz úgy. A leendő gyereknek is, és a szülőjének is.

Nyilván aki nem akar gyereket és mégsem védekezik, az egy nagyon felelőtlen ember, de egy ennyire felelőtlen embernek nem is kellene gyereket vállalnia. Ez a gyerek érdeke elsősorban, hisz ha ennyire nem tellett, hogy vigyázzon és ne essen teherbe, akkor egy emberi életért hogy vállal felelősséget 18-20 évre legalább? Anyagilag és egyébként is.

Az abortusz nem védekezési eszköz, nem jó de szükséges dolog, egy utolsó lehetőség arra, hogy az ember megoldjon egy olyan helyzetet amin később már nem tud változtatni. Az örökbeadás sem garancia arra, hogy a gyereknek jó élete lesz. Kerülhet szar helyre, alkalmatlan emberekhez, ha nincs szerencséje.

Akik ezeket az örökbefogadó szülőket ellenőrzik, nincsenek ott minden pillanatban, hogy lássák, hogy bánnak az örökbefogadott gyerekekkel.

Nemrég olvastam itt egy sztorit ahol anyuka az örökbefogadott kislányát szapulta, hogy már nem érez úgy iránta ahogy korábban, mert nem úgy viselkedik ahogyan ő azt elképzelte, lázad, hiába kiabál vele, veszekszik stb nem használ, és ez biztos a gyerek vérében van....és már nem szereti úgy, csalódott benne meg ilyenek. Ilyet leírt. Undorító. Ebből is látszik, hogy nagyon kevesen alkalmasak arra, hogy örökbefogadjanak és normálisan neveljenek fel egy gyereket.

Nem ennyire fekete-fehér. Azért aki ellenzi az abortuszt vagy legalábbis utolsó eszköznek tartja, nem feltétlen habzó szájú gyilkosozó. Akinél véletlenül csúszott be a gyerek, miért ne lehetne utána jó szülő? (Vannak páran...) Az is gyanús, hogy nem minden gyerek éhezne, lenne beteg vagy kötne ki a kukában, akit elvetetnek. Az örökbefogadókat sem "szép" általánosságban leszólni. Persze igen, vannak hülye emberek a szülők - és fórumozók - között is, ahogy úgy egyébként a világon mindenhol... plusz minden relatív, kinek mit bír az idege vagy a párkapcsolata vagy a munkája, egészsége vagy kinek mi a lemondás határa. Biztos sokan vannak, akik, ha tudják, hogy így alakul, másképp döntenek (akár mellette, akár ellene), mint ahogy akad elrettentő példa, akadnak olyanok is, akik hozzánőnek a feladathoz, pedig nem hitték volna.

Szerintem jó dolog, hogy a Kérdező - ha már ebben a témában érez ihletet - szeretne valamit tenni, hogy a következő generáció felvilágosultabb legyen.

Sajnálom, hogy mindig van és lehet rosszabb. Ha sarkítom, hát mindenki dühös lehet az önző szüleire, mert egyszer halnia is kell annak, aki születik. És ahogy az éhező gyerekek nem laknak jól attól, ha megeszem rendesen az ebédet... sajnos jó körülmények között, várt babánál is kiderülhet, hogy mégsem fér bele a szülő idegeibe, pl. az anya depressziós lesz és az apa marad egyedül, vagy a gyerek "hibásan" születik vagy csak még hat évesen sem aludja át az éjszakát és ebbe rokkan bele mindenki, vagy kamaszként jön az "utállak, bárcsak meghalnék" ajtócsapkodás vagy fiatal felnőttként összevesznek előre a testvérek az örökségen. Mindre ismerek közeli példát, de ettől nem minden család/gyerek ilyen. Ám ki látja a pozitív tesztkor előre a jövőt, hogyan alakul az életük és ki mennyire lesz majd akkor erős élesben? Ismerek ellenpéldát is egyedülálló anyára fiatalon becsúszott gyerekkel, aki sokat volt a nagyszülőkkel, mégis a szereplők hülyeségei ellenére, kedves, szerető, békés emberek, pedig ma sem túl rózsásak az anyagiak.

Szóval csak azt írtam, hogy nem ennyire egyszerű meghúzni a határokat, egy-egy példából nem lehet általánosítani, annyira különbözők az emberek és helyzetük. Nem lehet azt mondani, hogy minden mégse abortált gyermek (felmenőivel együtt) boldogtalan lesz, és azt sem, hogy minden tervezett gyerek tuti boldog és egészséges.

"Rasszizmus" általánosságban ítélkezni bárkiről (és azt sem hiszem, hogy vannak átjárhatatlan táborok - ahogy a zuhanó repülőn is több lesz a hívő:)), de abortusz előtt szerintem azért belefér egy kis porkavarás is, mert azért mégse egy foghúzás. Ha másért nem, hát azért, hogy (bár ez is általánosítás, amiért elnézést) ne legyen még egyre szükség. Maradjon csak a "nincs más választásom" kategóriában az "örülök, hogy megúsztam" helyett.