Abortusz után kinek hogy sikerült az élete?

Amúgy megjegyzem, kutatások azt bizonyítják, hogy egy első trimeszterben elvégzett abortusz sokkal kisebb eséllyel okoz lelki megrázkódtatást, mint egy nem kívánt terhesség kihordására, örökbeadása, felnevelése.

Továbbá a közösségi megítélés is más. Egy korai terhességmegszakítás nem derül ki. Viszont 40 hét terhesség Igen-igen látványos, letagadhatatlan tüneteket produkál.

Egy barátnőm, a kedves szomszédasszony unokájától tudta meg hat évesen, hogy az édesanyja örökbeadta a testvérét. Konkrétan azt mondták neki, hogy "otthagyta a kórházban".

Lehet tippelni, hány év pszihoterápia után dolgozta fel.

17-es: a bilógiai tényeken (magzat: egyedi DNS-sel rendelkező fejlődésben lévő élőlény) semmilyen körülmény nem változtat. Én nem kapok agyvérzést a te életed miatt, amiatt neked kell, hogy fájjon a fejed: pl. hogy a meglévő gyerekeidnek hogyan fogod beadni, hogy volt egy testvérük... A kisgyerekek egyszerűbben (és őszintébben) gondolkoznak, mint a felnőttek. Lehet, eszükbe jut, milyen jó lett volna megismerni... De gondolom, majd ügyesen fogod beadagolni nekik, hogy ez a természetesen felmerülő gondolat még az eszükbe se jusson... De ez szerencsére nem az én gondom. Nekem él mindhárom gyerekem. És igen, voltam olyan helyzetben, hogy döntenem kellett 18 évesen: és én a baba mellett döntöttem. Sőt, 38 évesen is döntenem kellett, hogy az életem kockáztatása árán is ragaszkodok-e a gyerekhez: és igen! És mindkét döntés nagyon jó volt.

Sajnálom, ami szüleiddel történt, további sok sikert az életben!