Abortusz után kinek hogy sikerült az élete?

Ez mi, ha nem ítélkezés?

" nem gondolom,hogy egy ilyen emberrel kéne megállnom vitázni! "ű

Jah, hogy te nevezhetsz engem bárminek, de én nem szólhatok neked még azért sem, hogy ugyan már, ne nevetgélj egy ilyen téma közben, mert másnak ez fáj. Kit érdekel, hogy azon mosolyogtál, hogy most megint terhes vagy? Kérdeztem, hogy temetés közben illik bármin is mosolyogni? Nah, ez pont ugyanolyan. Leírod, hogy elvetted a gyermeked életét,utána meg mosolyogsz, hogy "jaj de jó,amúgy 36 hetes vagyok".

Basszus, eddig csak olvastam a vitát, de már nem tudom megállni, hogy ne szóljak bele, még ha off is a dolog.

Szerintem kedves mosolyfejen akadékoskodó, rajtad kívül mindenki értette, minek szól a mosolyfej. Ha személyes problémádat kivetíted másokra, az a te problémád, belőled jön, nem mások tehetnek róla.

Az, hogy nem mindenki úgy éli meg az abortuszt, mint egy bigott abortusz ellenes gondolja, hogy kellene, az sem mások problémája, hanem a bigott abortuszellenesé.

Mostantól akkor mindenki pl. néma főhajtással, könnyeket morzsolva járkáljon az utcán, mert lehet, hogy a szembejövő embernek épp meghalt valakije?!

Nekem is volt egy abortuszom, 19 éves voltam, drogfüggő, 165cm-emhez képest 48kg. Nem volt menzeszem, így óvatlan voltam, bután gondolva, úgysem lehetek terhes. Hát tévedtem, természetesen nem tartottam meg. Ott és akkor ez volt a legoptimálisabb döntés, amit azóta sem bánok. Az meg hogy ki mit gondol erről, teljesen hidegen hagy, hiszen az én életemet én élem meg, a saját körülményeimet én ismerem. Én sem ítélkezem mások felett, hogyan is tehetném.

Azóta rendbe tettem az életem, és van két gyönyörű kislányom! :) :) :) :)

Az,hogy a Kérdezőnek válaszoltam a feltett kérdésre azt gondolom jó szándék volt,az ,hogy mosolyfejet írtam magyarázhatod tovább mert ha újra írnám újra odatenném, mert Én boldog vagyok, a lényeg,hogy kedves Kérdező nem értette félre csak Te ;) Neki lenne joga maximum kiakadni :) Uram isten, te nagyon beleélted magad ebbe a vitába , ez számomra már nem éppen normális emberi magatartás tanúsítványa... :) Tudod remélem,hogy van gyermeked, szerető férjed, kedves barátaid , ha nincs kívánom,hogy megtaláld ezeket és velük foglalkozz ennyit mint velem ;) Nyugodtan tegyél fel még kérdéseket, hátha azokat se válaszolom meg, vagy javasolok jobbat: viselkedj Felnőtt NŐ-ként és zárd már le magadban ezt, foglalkozz inkább olyan dolgokkal amik tényleg fontosak: a család, a szeretteink :) És ezt minden gúny nélkül írom, nem vagyok rosszmájú . JA DE szerinted :D

Kedves Utolsó! Sajnálom ami fiatalként megtörtént veled, de ahogy mondják mindennek oka van. Gratulálok a 2 gyerköchőz :)

Nekem is morbid volt a mosolygás, bár tudtam, hogy a mostani babábak szól. Kár, hogy az első magzatod ezt nem érhette meg! Ugyanis neked ez a második gyereked, és a mostani pocaklakódnak lenne már egy nagytesója, ha nem kérted volna meg az orvost annak idején, hogy kövesse el a gyerekeddel azt a szörnyűséget.

Abortusz előtt a kismamáknak meg kellene nézniük pár videót az abortuszról, hogy közelebb kerüljenek a realitáshoz, a valósághoz. Ha valaki nem tájékozódott, vagy nem gondolt bele, hogy ki van a pocakjában, mit csinálnak azzal az emberi lénnyel az abortusz során (terhességmegszakítás=magzati élet megszakítása)stb., hanem csak a demagóg propagandára hallgatott ("azt teszel a testeddel, amit akarsz" stb.), azt valahol meg tudom érteni. De az durva, hogy valaki nem bánja meg!

Abban teljesen igazatok van, hogy a SAJÁT életetekkel azt tesztek, amit akartok. De a bébi nem ti vagytok, hiszen nekimás a DNS-e! Saját, egyedi emberi DNS-sel rendelkezik! És itt kezdődik az ember felelőssége, hogy mit tesz azzal a kisemberrel, aki neki teljesen ki van szolgáltatva. Ha olyan nehéz helyzetben vagy, hogy nem tudnál vállalni egy babát, akkor a méheltávolítás mellett az egyetlen 100%-os védekezési módszert kell alkalmazni: ne élj szexuális életet. Ha azonban mégis élsz szexuális életet, akkor számolni kell azzal, hogy több-kevesebb valószínűséggel, de jöhet a baba. Ez talán általános iskolás tananyag...

Ha pedig jön a baba és mégsem tudod vállalni, akkor legalább adj neki egy esélyt az életre.

A "bigott abortusz elleneseket" én inkább emberi jogi aktivistáknak nevezném, ugynis a kis emberpalánták nem tudnak szólni magukért. Az anyukák nagyra nyitják a szájukat és hangoztaják a saját jogaikat, de a kis emberpalánták jogiról miért nem beszélnek ugyanők, az ANYÁK? Nem, hanem pont ők azok akik megszakítják a magzatjaik életét...

Nyugtasson a tudat igenis megnéztem videókat, tisztában voltam mindennel, és igen akkor nagyon fájt !

Én toleráns vagyok minden téren, mert mindennek két oldala van, de vannak ilyen megrögzött aktivisták akik csökönyösek és csak 1 oldalt képesek elfogadni,felfogni stb.. :) Te tipikus ab.ellenes vagy de ez a saját dolgod, saját véleményed :) Szerintem amíg nem volt valaki mindkét helyzetben fel sem tudja fogni a másik oldal érzéseit, helyzetét :) Csak a szöveg,hogy élő ember DNS-sel, stb. Mint írtam akkor kell okosan hozzállni ha pontosan végigjártad a másik cipőjét, így csak feltételezésekbe bonyolodsz. Ott voltál,hogy tudod nem védekeztünk? :) Ott voltál mikor azonnal eseményutánit vettem be? Ott voltál mikor nem hatott, és kiderült terhes vagyok? Ott voltál mikor rá 1 hétre autóbalesetben elvesztettem a szüleim? és folytathatnám...könnyű követ dobálni másra amíg nem élted át ugyanazt amit Ő :) És igen bármennyire fáj mai napig akkor is ez volt a helyes döntés, ha agyvérzést is kapsz ettől a véleménytől ;)

Off leszek.

A mosolyjelet reklamáló hozzászólónak írom, hogy igen, szoktak temetésen mosolyogni, sőt felnevetni is.

Mert a búcsúztatóban elhangzanak szívet melengető, szép emlékek, amik mosolyt csalnak az ember arcára. Ettől még nem fáj, hogy elment egy szerettük, és nem a halálán nevetnek.

Nagyon nem akarod megérteni, hogy nem az abortuszon mosolygott, hanem a mostani állapotán!!!

Amúgy egyáltalán nem morbid temetésen mosolyogni, meg nem is új módi.

Például néhány éve temettük el a falu ősöreg tanítóját, aki ki tudja hány generációt nevelt fel. Mindenki imádta az öreget. Sok-sok beszéd hangzott el, beszélt a család, beszélt az iskola nyugalmazott igazgatója, beszéltek öregdiákok. Együtt emlékezett rá több száz ember. Szinte mindenki sírt, de voltak mondatok, amikor még kacagás is felhangzott. Például a híres mondata hallatán: "Rittyen a pofád, gyerök!" Nem volt ebben semmi morbid, semmi kegyeletsértő.