Ti miért támogatjátok/ellenzitek az abortuszt?

Támogatom: mert hiszek abban, hogy dönthet valaki így, ha nincs más megoldás. Az anya élete is fontos. Nem vagyunk annak a helyében, akiről sokszor ítélkezünk. Rossz belegondolni, micsoda nyomorba, nélkülözésbe, szeretet nélküli életbe születnek egyes gyerekek, ezt nem akarnám senkinek.

Ellenzem: mert sokszor lehetne más megoldás, mégsem keresnek. Rossz belegondolni, hogy egy kisgyerek esélyét veszik el az élettől.

De összességében szerintem jó, hogy van ilyen lehetőség. Az már az ember személyiségétől függ, hogyan használja. Aki sportot űz belőle teljesen érzéketlenül, az nem ember a szememben. De nem ítélem el azt, aki belátással és felelősséggel dönt az abortusz mellett. A kisebb rossznak gondolom.

Én megengedő vagyok az abortusszal kapcsolatban. Hogy miért? Talán mert közelről ismerem a lelki és anyagi nyomort.

Sok abortuszt ellenző nem hajlandó körülnézni maga körül. Foggal-körömmel harcol a megszületésért, de elfordul a 3-4 gyereket maga után vonszoló, velük minősíthetetlen hangnemben beszélő, kezüket rángató, újra várandós nőtől. Pedig az ő babájának talán jobb lenne meg sem születni. Vagy rossz szemmel nézi, ha a saját csemetéje a játszótéren odamegy a mosdatlan, neveletlen, esetleg hamar agresszívvé váló kisgyerekhez.

Úgy gondolom, ha valaki feltétlenül tiszteli a megszületéshez való jogot, akkor fogadja el a már világra jött kisember akkor is, ha nagyon eltér az általa jónak tartottól. Mert megszületni kevés.

Sokszor előkerül az erőszak témája is. A hiba ott van, hogy legtöbben csak azt tekintik erőszaknak, amit idegen követ el a sötét utcában. Pedig gyakoribb a a házasságon belüli erőszak. Ahol anyuka hagyja magát, vagy akár a gyönyört is eljátssza, mert különben kap ököllel az arcába.

Ilyenkor jön a szöveg, hogy miért ment hozzá ilyen emberhez. Hát valószínűleg azért, mert nem abból a körből válogathatott, mint mi itt a gyk-n a legtöbben. Lássuk be, a dolgozó, jóképű, kedves, segítőkész, érzelmileg stabil apukajelöltek nem a tanulatlan, ilyen-olyan hátránnyal induló leánykák közül válogatnak. Nekik marad a selejt, aki majd üti-veri őket, vagy adott esetben abortuszra kényszeríti.

Persze, vannak anyaotthonok, szinte minden válaszban előkerülnek. Nem tudom, hányan ismerik őket igazán az ajánlgatók közül. Kezdjük azzal, hogy sokkal több nő van, akinek ott lenne helye, mint ahány befér. Piszok nehéz bejutni. És piszok nehéz bennmaradni. Mert szabályok vannak, nem is egyszerűek. Rengeteg különböző ember összezárva, legtöbbjük nehezen alkalmazkodik, napirenden vannak a viták, veszekedések. És a legtöbb ember nehezen viseli, ha nem a maga ura, mások döntenek felette. A nincstelen, lecsúszott embereknek sokszor az önérzetük az utolsó kincsük. Amúgy az anyaotthonok fizetősek. A bevételed 25%-át be kell fizetni, ezért lakhatsz, és ez fedezi a rezsit. Időről időre vannak adományok (ruha gyakrabban, étel ritkábban), de neked kell beszerezned az alapanyagokat, és megfőzni, meg persze megvenni a gyereknek a pelenkát, egyebet. Mondjuk a gyógyszerek ingyenesek, hogyan a bölcsi is, ha találsz munkát, vagy suliba mész, de kevesen tudnak élni ezzel. És 1 év után jön az utca, max 1 évvel hosszabbítanak, de az is ritka.

Kevés az az eset, ahol az anyaotthon valós megoldás. Krízishelyzeten, néhány hónapra, ha vannak kilátások, egyéb estben csak időhúzás.

Lehet, hogy úgy érzitek, eltértem a témától, csak azt próbáltam megfogalmazni, hogy nem mindig van megoldás, nem mindig ad Istenke legelőt a bárányka mellé, és van olyan, amikor jobb meg sem születni.

AZ örökbeadásról meg csak annyit, hogy sok olyan kisbaba van, aki nem kell senkinek, mert a körülmények miatt már másnak születik, a másik meg, hogy az egyszerűbb emberek tudják a legnehezebben leküzdeni a szülés utáni hormonbombát. Ők akkor nem az eszükre, hanem az érzéseikre hallgatnak, és maguknál tartják a babát, akkor is, ha ezzel tönkreteszik.