Létezik ebben a helyzetben olyan hogy jó döntés?
21 vagyok, 1 évem van még vissza a suliból. Nem mondom hogy rossz körülmények között élünk, de amink van azt is a szüleimnek köszönhető. Pár éve meghalt apum, anyu külföldre ment dolgozni, sosincs itthon. Nem érzem úgy hogy így be tudnék vállalni egy gyereket. Tudom hogy nem egy pár évre szól ez a gyerekvállalás hanem egy életre és ezért sem érzem magam készen erre.
Látok fiatal "anyukákat", akik megszülték a gyereket és szenvednek, hogy nincs pénzük, nem is érettek erre a feladatra, van amelyiket valamelyik hozzátartozója neveli és úgy gondolom hogy nem szeretnék én is erre vagy hasonló sorsra jutni (bár én nem is tudnám másra bízni addig sem amíg suliban vagyok mert kb totál egyedül vagyok, a párom meg dolgozik).
Van bennem egy bizonyos szégyenérzet, hogy ebbe a helyzetbe kerültem és úgy gondolom, hogy ha én "elítélem" a fiatalon szülő lányokat (tizenévesen szülnek) akkor jogosan gondolom hogy rám is hasonlóan néznének. Nem sok támogatásra számíthatok. Ha megszülném a gyereket nem lenne visszaút.. az abortusszal meg valamennyire "semmissé lehet tenni" ezt.. igen szeretném ha ez nem (most) történt volna meg. Nem vagyok egy anya típus, nem érzem magam érettnek a feladatra, bánom hogy így alakult és legszívesebben meg nem történtté tenném az egészet de ugye nem lehet. Nem vagyok érzéketlen, tudom, hogy ez egy élet (most már sikerült felfogjam) de úgy érzem hogy ezt muszáj...
Bár olvasgattam a neten és tegnap előtt arra jutottam hogy inkább legyen előbb, minthogy valamit elszúrjanak az "abortuszgyárban" a műtét közben és később egyáltalán ne lehessen gyerekem.. aztán győzött a szégyenérzet.. Nem arról van szó, hogy "jajj mit szólnának az emberek!?" hanem az hogy tudatában lennék, hogy ennek nem most van itt az ideje.. és akinek van egy kis esze az később vállal gyereket..tudatosan.. amikor már biztos hátteret tud nyújtani.
Anyám azt mondja, hogy ebben a korban már nem szégyen és hogy tartsam meg (csak azért mondja, mert neki alapból nem lehetett gyereke, engem is örökbe fogadtak).
A párom sem érzi magát készen erre a dologra, persze sokan mondják hogy majd akkor amikor a kezében tartja akkor máshogy fogja gondolni.. igen biztos, de ha most elvetetjük akkor még "előttünk az élet", már nem mintha gyerekvállalás után nem lenne az embernek élete (csak korlátozva....). Egyik nap az anyósjelöltnek feldobta a témát a párom hogy mit szólna egy unokához (ez lenne a hatodik unokája) és saját magához képest egész jól reagált rá. Mosolygott és egy "Nem mondod?!" szaladt ki a száján..aztán gondolkodott és mondta, hogy csak akkor legyen ha el tudjuk tartani, ha felneveljük, mert ő nem fogja, meg hogy én depressziós vagyok, lehet megölném (ezt az utolsót nem tudom honnan szedte vagy hogy értette mert nem depressziós vagyok hanem pánikbeteg és még nem öltem meg senkit úgyhogy érdekes), aztán végül annyit mondott neki a párom hogy jó igazából csak szívatta.. majd otthagyta, de még hallotta hogy az anyósjelölt mondja a kolléganőjének hogy "nézd már így kell megtudjam hogy unokám lesz". Aznap vett a párom egy autót és az anyja, mondta, hogy hátra még befér egy gyerekülés is....
Elég rossz hogy úgymond "tudja" az anyja ezt a dolgot, mert szerintem ez olyan mintha azzal szívatta volna hogy meghalt valaki..Na de nem ez a lényeg..
Sok félelmem van...ha kívülállóként nézném a dolgot akkor egyértelmű lenne hogy igen el kell vetetni.. Sok videót néztem és nagyon morbidnak tartom.. én komolyan mondom nem tudnék ártani senkinek, ezért az elején próbáltam úgy tekinteni rá mint sokan mások, hogy "egy sejtcsomó" és remélem hogy csak én reagálom túl....És tudom hogy nagyon sok embernek nem lehet gyereke akármennyire akarja, aki meg nem akarja az meg csak úgy eldobja magától és hogy ez igazságtalan meg minden...........
Úgy érzem hogy mindennel tisztába vagyok..minden szemszögből megvizsgáltam a helyzetet, de azért kíváncsi lennék a véleményekre.
Ebben a helyzetben nincs jó döntés. Előtte még lett volna, de az már késő bánat.
Ha megtartod úgy, hogy nem akarod se te se a párod, akkor szenvedés lesz a gyereknevelés. Hiszen csak a lemondások tömkelege lesz előtted, és nem az a tudat, hogy te akartad, ezzel jár.
Ha elveteted, akkor két variáció van. Vagy megbánod, viszont visszafordíthatatlan és lehet hogy többet az abortusz után nem fogsz tudni szülni, vagy nem bánod meg, és később alapítasz családot.
szerintem a végső döntésbe nem fogunk tudni segíteni neked. Én azt javasolnám, hogy tedd azt amit szeretnél, amit most az adott körülmények között a legjobb megoldásnak találsz. Ne foglalkozz a környezeted megítélésével.
Lesznek akik az abortuszt ellenzik, lesznek akik a korai semmire történő gyerekvállalást. Szóval a párod véleményén kívül nagyon senkiét ne hallgasd meg. Ez a ti életetek, nektek kell benne helyt állni, bárhogy is döntsetek.
Én 19 voltam, főiskolás, az akkori páromra nem számíthattam a döntésben, mert egy az egyben rám bízta. Nem tartottam meg.
Jó döntés ilyen helyzetben nincs, csak kevésbé rossz, és azt érdemes választanod, ami számodra vállalható, gondold végig. Attól függetlenül, hogy vajon mit gondolnak mások, az nem érdekes, az csak az emberek szája, egyik sem a te életed éli.
Ne légy tévedésben, nem csak a gyermek vállalása életre szóló döntés, az abortusz is az, életed végéig elkísér.
Ma már anyaként viszont azt is meg tudom neked mondani, ne akard a gyermek 18 évét előre megoldani, mert nem is lehet, ha megszületik, szépen sorban adja majd magát minden helyzet, és adott helyzetben megoldás is lesz rá.
Én is fiatal vagyok,én megtartanám,persze ez az én véleményem ,ezt neked kell eldönteni.A történet elolvasása után egyből a filmből a barna hajú lány jutott rólad eszembe : [link]
Ez a te életed neked kell eldöntened,nem feltétlen kell megtartanod,örökbe lehet adni,persze az is fájdalmas lelkileg,az abortusz is,de ha nem tudnád felnevelni akkor valamilyen szinten az is ˝fájdalmas˝ élet.
Minden jót kívánok!!! WÉ.
# 4/8
"Ha megtartod úgy, hogy nem akarod se te se a párod, akkor szenvedés lesz a gyereknevelés. Hiszen csak a lemondások tömkelege lesz előtted, és nem az a tudat, hogy te akartad, ezzel jár. "
Vagy pedig annyira megszereti a gyereket, hogy nehany hettel kesobb mar azt is szegyellni fogja hogy egyaltalan eszebe jutott hogy elvetesse.
Az en lanyom 10 eves, es kulonfele okok miatt akkor is felmerult hogy nem tartjuk meg. Megtartottuk, eletunk LEGJOBB dontese volt. Imadjuk ot, o is minket, el sem tudom kepzelni milyen lenne nelkule, ha a szuletese elotti eletemre gondolok olyan mintha nem is az en eletem lenne.
En alapvetoen nem vagyok abortuszellenes, ha indokolt a dolog: ehezni fog a gyerek, vagy nemi eroszak tortent, vagy egy gyereklanyrol van szo.
Itt egyik sem all fenn. Pusztan kenyelmi szempontok vannak eloterben. Kemeny ezt kimondani, de attol meg igy van. Igen, elkepzelheto hogy nem tudod majd nappalin befejezni az iskolat, es segitseg kell majd. Az is lehet hogy egyedul maradsz fiatalon egy gyerekkel. De azt irtad a csalad jol all anyagilag, tehat ehezni, fazni nem fogsz. Sok mindenrol le kell mondani? Persze, de annyi mindent nyerhetsz is a dologgal, amit ma elkepzelni sem tudsz. Fiatal szulonek lenni szerintem a legjobb. A gyereknek is az a legjobb, nem az amikor egy 10 eves gyereknek 45 eves szulei vannak.
Nagy dontes elott allsz, de azt ajanlom neked ne csak a nehezsegeket nezd, hanem azokat a dolgokat is amiket nyerhetsz. Igaz ezt meg nem tudod felmerni mert nem vagy szulo, de abban biztos lehetsz hogy sokkal oriasibb dolgok mint a vesztenivaloid.
Meg aztan olvasgass itt nehany olyan kerdest amit olyanok tettek fel, akik megbantak az abortuszt, es ugy erzik oriasi hibat kovettek amit mar soha nem tudnak visszacsinalni. Mert olyanok is vannak am szep szammal.
Én 22 évesen szültem, halasztva az egyetemen, később diplomázva emiatt.
A döntés a te kezedben van.
Én csak annyit mondhatok, hogy ha tudod, hogy az a magzat-gyermek NEM sejtcsomó, hanem élő, hús-vér emberi lény, ha tisztában vagy azzal, miként veszik el tőle azt az életet, amit nem is kért, ha érzed, hogy azt a gyermeket, akit szerethetnél is, megöld, mert... ezért, meg azért, meg amazért, és ezt igazságtalannak tartod, akkor ez az út nem út.
Fordítsd meg a kérdést: gyűjtsd össze az érveket, amik a gyermek vállalása és szeretése ellen szólnak, és valósak. Majd próbáld meg gondolatban végigjárni a képzeletbeli pályát: mit hogyan oldanál/oldanátok meg, ha ez a magzat 13 hetes lenne. Figyeld meg, mindenre találnál receptet.
És még valami: az abortusz SOSEM teszi meg nem történtté egy emberi lény létezését. Az abortusz egy halott, egy megölt gyermek anyjává tesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!