Mit tehet a lány?

Mekkora bunko vagy! Az en gyerekemet nem kell sajnalnod. Mint irtam, tervezett volt. Nem tervezett terhességet pedig nem tartanék meg.

Egyébiránt nem engem es az en életemet es a vilagnezetemet kellene elemezgetned. Elemzés a magadet! Miért vagy ilyen elvakult? Ilyen álszent? Abortusz mindig volt, mindig lesz. Vagy törvényesen, vagy feketén.

Az ismerosod elso lépését, a teherbe esést 3 honap utan igen bátornak tartom, a másodikat, az abortuszt viszont értelmes döntésnek. Tudod a pasi bármikor le léphet. Lehet nagy szavakkal dobálózni, megígérni a napot meg a holdat, aztan ugy eltűnni, mint szürke szamár a ködben.

Amúgy az en szememben nincs különbség aközött, hogy valaki azert megy abortuszra, mert pl érzelmileg olyan helyzetben van, hogy nem tud bevállalni egy gyereket, vagy azert, mert a baba Down koros es nem akar fogyatékos gyereket nevelni. Te mar különbséget teszel, mert az elso neked gyilkosság, a masodik meg nem. Ja, hat a kettos mérce, ugye....

A történelmet meg ne keverjük mar ide, mert marhara értelmetlen. De ha mar felhozod, akkor hozd fel azt is, hogy mennyi csecsemo gyilkosság volt anno es mennyi no halt bele a házi módszerekre meg az "angyalcsinalasba".

Leírom megegyszer: szerencsére nem rajtad múlik, hogy mehet e valaki abortuszra.

Privátban nem tudtok veszekedni? Mit tehet a lány? Őszintén? Bárki mondhat bármit végül neki kell döntenie és ezt a döntést vállalnia egy életen át.

Vagy azt, hogy volt egy gyerekem de nem szültem meg,

vagy azt, hogy van egy gyerekem valahol de nem tudtam vállalni azt, hogy felnevelem,ezért másoknak lehetővé tettem hogy felneveljék, szeressék, hogy éljen. Mások lehet már régen azt várják, hogy megszülessen, Rá várnak. Vagy vállalni.

Nekem is született nem tervezett gyerekem. Lakáshitel-felvétel, költözés, a második gyerek utáni friss munkába állás után. Nem intézetis, nem bántalmazott, nem sérült. Szeretjük. Imádjuk. Pedig minden racionális érv ellene szólt.

Ne állítsuk már be a nem tervezett gyerekek sorsát eleven pokolként! Ja, hogy alább kell adni az igényekből, meg át kell alakítani az életet, áldozatot kell vállalni? Persze. De pusztán ezért ölni? A saját gyerekemet? Hogy nekem több jusson? SOHA!!! Inkább beledöglök, de a gyerekeimnek jó soruk lesz.

Nekem is véletlen babám van ! De van apa. együtt vagyunk. és mivel jött, akarom is.

De ha valaki nem akarja...azért az egészen más.

NEM a gyerek kéredzkedik a világra. Ő egy tök ártatlan, még saját létében és vétlen emberi lény. Morális értelemben tehát nincs olyan, hogy nem akarják.

Ha valaki, aki magát felnőttnek gondolva, szexuális életet élvén a saját gyerekét hibáztatja azért, hogy létezik, és emiatt olyan borzalmas halált mér rá, amilyet az abortusz jelent, azt én morális hullának tartom.

Sajnálom, de ez a véleményem.

Bár egy percig nem vitattam, hogy vannak esetek (nem részletezem mik), amikor "jó", hogy létezik abortusz. Nem is jó, szükséges. Viszont mégis le lettem nullázva, csupán egy kérdést tettem fel. Mindenki habzó szájjal védi azokat, akik abortuszra mennek, aki meg nevén nevezi a dolgot-gyilkosság-azt elhorják minden utolsó hulladék szemétládának. Mégis miért? Egy élő, fejlődésben lévő magzat, ember életét veszi el, oltja ki az, aki abortálja a magzatot. Oké, 10. hétig embrió mielőtt belém köt valaki.

Elismétlem, felőlem menjen bárki abortuszra aki akar, nem érdekel mit csinál a gyerekével, mert közöm nincs hozzá, de nagyon kérlek, ne alázzátok már azokat, akik ezt a dolgot a nevén nevezik.