SOS! Beleőrülök ha abortuszra kell mennem! Nincs semmi amivel megmenthetném?

Kérdező (#12) "És igen,tudom, hogy először a párommal kell beszélnem... " - ennyi.

Gondolom ismered azt a viccet, aminek az a poénja, hogy "sündisznó ... meg a gereblyédet"... na, most pont ezt csinálod, és pont ezt nem kellene csinálnod. Tök felesleges olyan problémákkal vívni, amik nincsenek, olyanokra kell koncentrálni, erőt tartalékolni, amik vannak... beszélj a pároddal, egyszer-kétszer-ötször, és utána kiderül, hogy mivel kell foglalkozni, és mivel nem.

Én nem értem a hozzád hasonlóakat, most innen mit vársz, csodát, felajánlást, lánykérést egy gazdadag férfitől?

Szerintem az utcára se menj ki mert statisztikailag elég nagy esélye van annak, hogy mondjuk egy autó elüt...

Akkor kellett volna ennyire aggódni, amikor a védekezésről volt szó, most nem lennél ilyen helyzetben, ennyi.

Erre mondják edd meg, amit főztél (vagy dobd ki).

Hogy némi hasznosat is írjak: rokon, családtag, akár párod szülei esetleg megkérdezheted tudnának-e segíteni.

#15, várjál, a Kérdező perpill még azt se tudja, hogy egyáltalán van-e probléma, mert a párjával még nem beszélt - legalábbis a délelőtti kérdése szerint.

Nem az a helyzet, hogy hetek óta győzködi a párját és az mereven elutasítja... amit az ember egy ilyen kérdésből egyébként feltételezne...

Naponta ezer és egy nőnél végeznek műtéti beavatkozást elhalt terhesség miatt. Van, aki nem csak egyszer, hanem akár háromszor is műtő asztalra kerül elhalt terhességgel. Majd szül több egészséges babát. Az abortusz ilyen tekintetben semmivel sem különbözik a vetélés műszeres befejezésétől. Ne mondj már butaságot, hogy a "súlyos fizikai hatás" miatt te meddő leszel, meg elvérzel! Egy kb. tízperces rutinműtét (sajnos). Hogy élő az embrió, nagyon fiatal terhesség esetén szintén nem mérvadó.

A fizikai ártalmaktól tehát ne félj! Inkább attól félj, hogy nem bírsz megbirkózni a lelki súllyal, amit ÖNKÉNT magadra fogsz pakolni (akár magad, akár a párod miatt). Ha védekeztetek és úgy jött a baba, akkor bizony közös döntést kell hoznotok és senki sem erőltetheti rád az abortuszt. Ha nem védekeztetek, akkor meg valószínűleg mindketten akarjátok, így nem kell ennyire paráznod, hogy párod mit mond. Ha nem akarjátok és mégis védekezés nélkül voltatok együtt, akkor... arra inkább nem mondok semmit. Akkor csak sok szerencsét tudok kívánni és kellemes túlélést az itteni hozzászólásokhoz és az "én" nevű görbe tükörhöz, aki benned lakik (lelkiismeret!)