Egy terhesség megszakítás, hogy zajlik? Mennyi időt vesz igénybe?

Utálom ezt a sok álszent hozzászólást! Közületek hányan lennének képesek végignézni, hogy a teszem azt 16 éves lányotok teherbe esik, 9 hónapig nő a hasa, a suliból kirúgják (aki terhes nem lehet nappalis), magyarul tönkreteszi az életét, majd ezek után örökbe adatjátok vele az UNOKÁTOKAT, aki a ti véretek is. + Elvileg szeretitek a lányotokat is, akit gyakorlatilag tenyésznőstényként használtok azért, hogy más gyermektelen pároknak jó legyen.

Nagyon sajnálom azt, akinek nem lehet babája, és támogatom azt, hogy örökbe adják nekik azokat a gyerekeket, akik megszületnek, de nem kellenek a szüleiknek, de fel nem foghatom, miért fontosabb nektek egy vadidegen pár boldogsága, mint a SAJÁT lányotok jövője és boldogulása az életben.

Én azt gondolom, aki egy középiskolást a gyereke örökbe adására bíztatja, az még soha nem szült, soha nem volt terhes, nincs gyereke - azaz fogalma nincsa a valós szituról. Aki meg mégis szülő, és abban a boldog tudatban hord össze ennyi baromságot, hogy az ő gyerekével ez nem fordulhat elő, az lehet, hogy egyszer nagyon megszívja. Gondoljon abba bele egy kicsit, hogy ha netán mégis megtörténik, ő vajon mihez kezd!

Mert azért az kicsit bonyolultabb attól, hogy majd örökbe adja. A terhesség meg a szülés akkor sem ingyenes, ha örökbe adod a gyereket. Valóban finanszíroznátok ezt egy ismeretlen pár kedvéért, úgy, hogy közben a saját gyereketek éppen tönkreteszi az életét?

Az egy másik kérdés, hogy a megszüli a gyereket, és szülőként segítünk neki felnevelni, kvázi mi fogadjuk örökbe. Ezt működőképes ötletnek tartom.

Kedves utolsó, te a véleményformálásnak már nyilván azon a fokán állsz, amikor például az én hozzászólásomtól nyíltan undorodhatsz. Lelked rajta.

Egy dologban azonban - az általad leírtakat olvasva - feltétlenül igazad van: a lányom gyermeke az unokám. Ebben egyetértünk.

Mivel a kérdés és a hozzászólások az abortusszal hozhatók összefüggésbe, ebben a relációban az abortusz - örökbe adás oppozícióban az én undorító és álszent véleményem továbbra is az, hogy bármi jobb, mint egy ártatlan élet kioltása. Ha egy várandós tini szerinted tenyésznőstény, hát legyen, ám azt cáfolom, hogy a gyermekéről való esetleges szülés utáni lemondás 16 évesen rosszabb életstart, mint egy abortusz. 16 évesen úgy kezdeni egy alig felnőtt életet, hogy a saját gyermekem gyilkosa vagyok és ebben a tudatban leélni a maradék 60-70 évet ezerszerte kegyetlenebb, mint az a tudat, hogy felelőtlenül összehoztam egy emberi életet, akit minden megfontolásom ellenére sem tudok felnevelni, ám nem ölöm meg, hanem megadom neki azt a lehetőséget az életre, ami fogantatásánál fogva megilleti őt.

Emellett a megoldás mellett azonban még számos egyéb lehetőség is kínálkozik: ilyen például az átmeneti gondozásba vétel, amikor a gyermek látogatható, és megfelelő feltételek teljesülése esetén a későbbiekben vér szerinti szülő(k) által nevelhető. És a nagyszülők is nevelhetik a babát, amennyiben erre lehetőség és szándék egyaránt mutatkozik.

Azt pedig csak halkan súgom meg neked, hogy ha a lányom 16 évesen állapotos lenne, először mélyen magamba néznék, hogy mit rontottam el, aztán azonnal olyan megoldást keresnék, ami a gyermekemben és az unokámnak is elfogadható.

18, nekem meg az a hihetetlen, hogy mit keres itt egy olyan, akinek semmi köze az égvilágon a témához? Menj innen, kíméld meg magadtól azokat, akik valóban érintettek és máshol hirdesd a szent életedet. A sakkozást nyilván úgy értette, hogy megpróbálták kitalálni, melyik nap jelentkezzen a kórházba, mert előtte kétszer is menni kell a családvédelmisekhez, 3 munkanap különbséggel és könnyű kicsúszni az időből!

Kedves kérdező! Ha igyekszel, akkor mindennel együtt kb 2 hét alatt lemegy a procedúra. A műtét kis altatásban zajlik, semmit nem fogsz érezni belőle. Kb. 20 percig tart. ha még nem szültél, akkor előző este kell bemenni a kórházba és felhelyeznek egy méhszájtágító pálcát, ami nem fájdalommentes. Reggel, délelőtt (attól függ, mikor kerülsz sorra) elvisznek műteni. Utána pár óra megfigyelés illetve a narkotikum hatásának elmúlása után kapsz egy sablon zárójelentést és távozhatsz. 6 hét múlva jelentkezz kontrollvizsgálatra annál, aki a műtétet végezte. Műtét után 6 hétig szigorúan tilos a szex (óvszerrel is!), kádban fürdés, strand, tamponhasználat.

"...mit keres itt egy olyan...", "...védőnős, családvédelmis baromkodás...", 400 eurós vérdíj etc.

Felvetettem a kérdezőnek egy olyan megoldást, ami nem kerülne emberi életbe. Ezt keresem itt. Az általad kifogásolt bejegyzést nem a kérdezőnek írtam, és a véleményemmel nem vagyok egyedül. Egyébként meg ugyanolyan jogon vagyok itt, mint te, és én mégsem küldelek el, hogy máshol hirdesd az abortuszhoz fűződő jogaidat és tapasztalataidat. Az életem pedig attól, hogy sosem gyilkolnám meg a gyermekemet, egyáltalán nem szent. Egy azonban biztos: kettőnk közül itt, ebben a kérdésben nem én keresek önigazolást...

Én inkább elvetetném, mint hogy örökbe adjam. Már voltam terhes, szültem, tudom, hogy soha nem tudnám elviselni a gondolatot, hogy valahol van egy gyermekem, akit más nevel. Aki majd egyszer úgyis megkeres, és elhord mindennek, amiért örökbe adtam. Meg lehet nézni itt a kérdéseket, hiába van jó sora egy örökbefogadott gyereknek, mindig meg akarja keresni az anyját, hogy hogy lehetett ilyen szemét.

Na meg hordja ki, szülje meg? Tizenévesen már lógjanak a mellei, legyen túlsúlyos, legyen kötényhasa, legyen tele csíkkal? Szenvedjen a gátsebbel, vagy esetleg a császáros heggel? Csak azért, mert egyesek túldramatizálják az abortuszt? Na persze...

Értékelem, hogy finomítottál a stíluson, én ugyanis nem bántottalak. Nem tudom, miből gondolod, hogy magasabb platformról szemlélem a kérdéskört, magam sem tudatosan, sem tudat alatt nem tennék ilyet.

Volt már olyan eset - lévén én sem ma kezdtem a kommentelést -, hogy valaki meggondolta magát, és könnyek között köszönte meg privát levélben azt a célba érő egyetlen, de a legjobb időben kiírt szót, vagy mondatot, ami arra a döntésre juttatta, hogy megszülte a babáját. Ennyit arról, mi etikus és mi nem. Arról nem is beszélve, hogy az abortusz kérdése súlyos etikai probléma, mivel minden esetben emberi életet olt ki, teszi ezt ráadásul úgy, hogy a te és az én befizetett járulékainkból, azaz közpénzből részfinanszírozza mindezt az állam. Ha más jogon nem is, de ezen az alapon minden gondolkodó embernek joga van véleményt formálni, pláne egy olyan fórumon, ami szándékoltan erre IS való. És ugye megbocsátod nekem, hogy informatíve sem segédkezem magzatok abortálásában?

Kompromisszumként azt javasolnám a békülékenység jegyében, hogy tartsuk tiszteletben egymás véleményét, és ne vitassuk el egymás mások segítésére irányuló jogát és őszinte szándékát.