Miért lett olyan nagy divat az abortusz támogatása, anonim oldalakon, olyan emberek által, akiknek közük nincs a témához?

#50

De ki mond ilyet?

Kérdező, a SZABAD DÖNTÉS JOGA úgy látszik, semmit nem mond neked.

Hát igen, a vallás komolyan tudja károsítani az agyat.

Pont hogy rád igaz az amire panaszkodsz.

Együgyű emberek mások jogainak elvételébe, és potenciálisan az a test/lelki egészségük, vagy egyenesen az életük veszélyeztetésébe próbálnak belepofázni, mintha nem is lenne súlya a témának.

Az ilyen ember megnéz pár ostoba hergelő videót a neten arról, hogy milyen horrorisztikus is az abortusz; a lehető leginkább félreinformálja magát, aztán máris azt hiszi hogy a véleménye ér valamit a témában. Nem... Menjél inkább influencer pletykákat olvasni ennyi ésszel.

Milyen jogon, milyen alapon kényszerítenél bárkit terhességre és szülésre?

Abszolút a felelős védekezés híve vagyok. Magam is védekezek, a módszer kiválasztásánál szempont volt hogy minél kevesebb lehetőség legyen emberi hibára is, mindent betartok, úgy használom ahogy kell. Ha mellette becsúszna egy terhesség, akkor elvetetném. Mindent megteszek hogy ne legyen gyerekem. Mindent. Nekem egy nem kívánt terhesség okozna lelki (és testi) károkat.

Aki védekezési formaként gondol az abortuszra, azt egyébként elítélem, DE tiltani neki se tiltanám, mert semmi jóra nem vezetne - az ilyesmiből lesz az illegális abortusz, meg a meggyilkolt újszülött…

Aki pedig védekezés mellett, erőszak által, vagy beteg gyerekkel terhes, annál nem is értem hogy miért kérdés hogy ráerőltetjük-e a szülést akarata ellenére. Ezek a körülmények nem egyenlők a felelőtlenséggel.

A véleményhez persze joga van mindenkinek, de nem hiszek benne, hogy egy cselekvőképes ember teste felett másoknak kellene rendelkezni.

“Csak annyit kérek, ne biztassatok senkit egy ártatlan élet elvételére.”

Ki biztat kit ilyesmire?

Amúgy nem is értem, hogy milyen ember az ilyen...

Már csak magamból kiindulva egy egész életen át szörnyen érezném magam, és undorodnék magamtól, ha megtudnám hogy anyám CSAK azért vállalt, mert el volt véve tőle a választás, és ki kellett hordania. Sokan érvelnek úgy jó szándékkal hogy jaj a gyereknek rossz élete lesz ha az anya nem akarja, nekem viszont boldog gyerekkorom volt, és még így is ezerszer inkább mondom, hogy ha nem akart volna anyám, akkor minden joga meglett volna hogy elvetessen. Senki sem érdemli meg, hogy 9 hónapig tortúrán menjen át valami olyanért, amit nem akar.

Tizenhét évesen voltam abortuszon.

Elkísértem a nagyszüleimet a karácsonyi miséjükre (én mindig is ateista voltam), majd utána, amíg ők a barátaikkal beszélgettek, félrevonultam elszívni egy cigit. Akkor odajött az egyik lelkész és megerőszakolt. Hadd ne menjek bele a részletekbe.

Tudod te milyen az, amikor a karácsonyt a rendőrségen töltöd, ahol felveszik a megerőszakolásod körülményeit? Ami hozzáteszem egyben a szüzességed elvesztése is volt? Nem, nem tudod és senkinek sem kívánom, hogy megtudja. Nem sokkal később kiderült, hogy terhes vagyok és bizony az abortuszt választottam.

Nyilván férfi vagy, sose érezheted át, hogy milyen a kilenc hónapos terhesség, ami nemcsak fizikailag, de lelkileg és érzelmileg is megterhelő, illetve az utolsó hónapokban ellehetetlenít a tanulástól és munkától. Hogy milyen a szülés, ami a legjobb körülmények között is egy kockázatos és fájdalmas élmény. Hogy milyen a szülés utáni időszak, annak minden mentális (pl. szülés utáni depresszió) és fizikai (pl. nehéz vizelettartás) változásával, illetve amikor szintén kiesel a tanulásból és munkából és egy kiszolgáltatott helyzetbe kerülsz. Te könnyen beszélsz, minden férfi könnyen beszél a témáról, de ellenben a férfiak jelentős részével, te kellő együttérzést sem tudsz mutatni.

Nem tudom, hogy Magyarországon mi a helyzet, mert már nem élek ott, de a legtöbb országban már most sem tudnak mit kezdeni az árva gyerekekkel. A legtöbb árvaházat nem támogatják eléggé, így szegényesek a körülmények, az adoptálás folyamata pedig lassú és igazságtalan. Tényleg meg kellett volna szülnöm azt a gyereket, hogy egy olyan helyre kerüljön, ahonnan esélyesen nem tudott volna kitörni?

Hat év telt el azóta és egy pillanatig sem bántam meg. Az elkövetkezendő években szeretnék majd gyereket, de az a gyerek/gyerekek attól és úgy fognak világra jönni, ahogy én szeretném. Nem egy erőszakos féregtől, hanem a szerető páromtól. Nem egy tapasztalatlan iskolás lesz az anyja, hanem egy érett és biztonságot nyújtó felnőtt.

Az emberek nem az abortuszt támogatják, hanem a szabad választás jogát. Nekem se azt mondták, hogy szüljem meg vagy vetessem el, hanem azt, hogy döntsek. Döntsek, ahogy szeretném és ők a választásomtól függetlenül támogatni fognak. Ezt kéne megértened, hogy más embereknek más életútja van és meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy szabadon hozzák meg a döntéseiket.

- Lívia