Mit lehet tenni, ha férfiként szeretnék egy terhességet megszakitani (3 hétnél van kb), állnám is a költséget de a hölgy nem szeretné megszakitani?

#21

Csakhogy a törvény nem ad ilyen kibúvót a férfinak, úgyhogy teljesen mindegy, mit írsz, fizetni fog. Ha nem akar, majd megelőlegezi az állam, és behajtja apukán.

#24, állítják a feministák mega valláskárosultak.... az én nézőpontom szerint a szex következménye a terhesség, a gyerek szülés viszont a terhességről való tudatos döntés következménye, és nem a szexé... már jobb esetben...

#25, olvastad, hogy mire reagáltam???? Szó sem volt a fizetésről... igen, sajnos van két dolog, amire kötelezhető egy férfi - már, ha egyértelműen bebizonyosodik az apasága:

1, bekerül a neve a gyerek születési anyakönyvi kivonatában az apa neve rovatba

2, fizetnie kell átlagban havi 10-20 eFt gyermektarhát...

Na és itt a SNITT.

Nem kötelezhető semmiféle kapcsolatra akár a nővel, akár a gyerekkel... de még arra se, hogy a "nevére vegye" a gyereket...

Na, ha (b)anyucikának pont ez kell, hát egészségére... csak utána nem kell teli pofával szidni a férfit, mert ő döntött.

#26

Rosszul értetted, amit írtam.

Jelenleg (és ez mindenki számára előre tudható, és nagyon helyes is) a terhesség sorsa jogilag egyes-egyedül a terhes nő döntése. Egy normál kapcsolatban megbeszélik a párok, ha tiniről van szó, beleszólnak a szülők, ha felmerül az elvetetés el kell menni a családvédelmi szolgálathoz, ahol egy ismeretlen szakember is beleszól a kérdésbe, de a végső döntés minden esetben a nőé. Akkor is, ha az eredeti tervek szerint cselekszik, akkor is, ha meggondolja magát, akkor is, ha meghülyül. A nő akaratát jog szerint egyedül a magzat jogai írják felül a 12. héttől, amikortól kötelessége kihordani és megszülni. (Nyilván néhány speciális eset kivételével.)

Tehát amikor egy férfi lefekszik egy nővel, vállalja azt a kockázatot, hogy 1. bizonyos eséllyel még védekezés mellett is teherbe ejtheti a nőt (ezellen a legbiztosabb védekezési forma megválasztásával tehet), 2. egy másik emberrel fekszik le, aki hazudhat neki vagy megtévesztheti, esetleg szimplán csak tévedhet (ez ellen a partnere megfelelő kiismerésével tehet), 3. ha besikerül a terhesség, elmondhatja a véleményét, de nem rendelkezhet egy másik ember teste felett.

(Ugyanígy a nő is kockàztat, sőt az első két pont ugyanaz, a harmadik pedig maga a döntés. Hiszen minden nőnek tisztában kell lennie vele, hogyha valami félrecsúszik, akkor legjobb esetben is egy nagy adag hormonlöket, rosszabb esetben egy abortusz (annak testi és lelki vonzataival együtt), vagy a gyerekvállalás (akár egyedül, vagy az életet csak nehezítő apával) következik. Csak ő aztán végképp nem tud megszökni ez elől a helyzet elől, úgyhogy hajlamosak vagyunk úgy tenni, mintha jókedvében lenne ott.)

#27, amit leírtál itt, az igaz... viszont légyszíves olvasd el újra a #20-at, amitől ledobta az agyam a gépszíjat...

Nyilván a nőé az utolsó szó abortusz ügyben, és nyilván vannak az apasághoz kapcsolódó nehezen megúszható kötelezettségek, ez mind igaz. Azt kellene felfogni, hogy ebben a helyzetben férfiként nyilván _ellenségemnek_ fogom tekinteni az én kihagyásommal döntő nőt is, meg a hátam közepére sem kívánt gyerekét is... tehát biztos nem az lesz a szempont számomra, hogy nekik mitől lenne jobb, mert egyáltalán nem azt akarnám, hogy nekik jobb, vagy könnyebb legyen... a leginkább valósághű válasz a #14-es szerintem, azt kellene végre felfogni minden nőnek, hogy a magzatvédők által hangoztatott "majd ha a karjában tartja, majd megenyhül"-szemétség a mesében létezik max...