Mi a véleményetek az alábbi abortusszal kapcsolatos gondolatról?

"29.De ennek a dolognak nem kéne társadalminak lennie, ennek magánügynek kéne lennie..."

Logikailag most fogom kigáncsolni magamat sokaknál, pedig létező dolgot fogok mondani: a magánügyek tiszteletbentartása, illetve kikiáltani, hogy mi számít magánügyben, az társadalmi ügy, társadalmi konszenzus kérdése.

"Az enyémre is, az enyémre is 👋"

Egyedi reakció, az biztos :D Egyébként a végéről kezdeném, mert ezt mondtad:

"Válaszolj ezekre a kérdésekre és felvetésekre, mielőtt más testéről akarnál dönteni."

Nem szeretnék más testéről dönteni, csak azt szeretném, hogy az érintettek legyenek őszinték magukkal kapcsolatban és a témával kapcsolatban is. Pl. pro-choice támogatók esetén ne azt mondják, hogy féltik a "testüket", hanem mondják ki a (többségi) igazságot, hogy igazából az életkörülményüket féltik. Az idejüket féltik, az anyagi helyzetüket féltik. Vagy hogy a gyereket féltik, mert úgy érzik, nem tudnák megteremteni azt az anyagi és/vagy szellemi és/vagy emocionális körülményt, ami kellene neki. Vagy hogy azért nem akarnak gyereket, mert nincs apuka és/vagy nem bíznak benne.

De hasonló példák a pro-life támogatóknál is. Ne próbálják áltatni magukat, hogy van jó gyilkosság (kb. az egész állatvilággal szemben) és van rossz gyilkosság (emberekkel szemben). Ne akarják eldönteni mások helyett, hogy mi az élet definíciója. Ne akarják azt se eldönteni a potenciális szülők helyett, hogy mi a gyerek érdeke, pl. ha nemkívántan megszületik és viseli annak következményeit, vagy inkább meg se születik. És lehetne még sorolni.

És most térjünk rá az írásod többi részére:

"Megszületik az a sok nem kívánt gyermek. Mi lesz velük?"

Pont az lesz velük, ami most is van. Nem tudom hol van az az amerikai tanulmány, de évekkel ezelőtt még azt olvastam (nem lepődtem meg rajta), hogy a mai gyerekek fele is be nem tervezetten született meg. Sőt, pontosan tudom, hogy én is és 2 testvérem is nemkívánt gyerekként születtünk meg. Persze lehet úgy értelmezni a kérdést, hogy mi van, ha több nemkívánt gyerek születik mostantól, de nem hiszem, hogy nagy változás állna be társadalmi szinten.

"Nem mindenkiben van és van akiben nem is lesz anyai ösztön, ezt pedig érzi a gyerek."

Lehet, de ennek nem sok köze van annak, hogy nemkívánt gyerekről van e szó. Mind ismerünk olyan anyákat, akik elbuknak szülőségben, annak ellenére, hogy akarták és szeretik a gyereküket.

"Azon nők akik toxikus kapcsolatban szültek, gyakorlatilag ottragadnak benne."

Ez tényleg veszélyes szituáció, de amiért itt a probléma gyökere nem a gyerek(vállalás), hanem a toxikus kapcsolat, ezért itt a társadalmi hálót kellene kiépíteni, női és férfi "biztonságos házat" (nem tudom hogy hívják azt a rendszert, ahol a bántalmazott félnek ideiglenes lakhatást biztosítanak, hogy biztonságos életet tudjon kezdeni) kellene fenntartani stb. stb. Mert lássuk be, az abortusz sem fogja megoldani egy toxikus kapcsolat problémáit, egy belecsöppenő gyerek pedig csak azért mélyítheti el, mert nincs társadalmi segítség. Utóbbinak azért tulajdonítanék nagyobb jelentőséget, mert később is kialakulhat valamilyen toxikus légkör, amiben már eleve van gyerek.

"Az alacsony értelmiségiek (főleg c kategóriások), az esetek nagy részében nem tudnak kiemelkedő gyereket szülni, tehát lesz még egy jó esetben gyári munkás vagy egy ingyenélő segélyező, aki majd lop az utcán."

Jelenleg van lehetőség abortuszra, de a c kategóriások problémáját ez sem oldotta meg. Ahogy az előző pontnál is, itt is azt az álláspontot képviselem, hogy a gyerekvállalás/abortusz se nem a probléma gyökere, se nem a megoldás. A probléma gyökere ennél mélyebb és amíg az nincs orvosolva, addig a rárakodó problémák sem fognak megszűnni, maximum alakítani tudjuk őket, hogy milyen más problémára akarjuk cserélni őket. És éppen ezért mondom azt, hogy ennek a témának (az abortusznak) magánügynek kellene lennie, és amikor mégis beszélünk róla, akár társadalmi szinten, akkor azt őszintén tegyük, ne pedig kamu, vagy álszent érvelések tengerében vesszünk el, mint amire már hoztam példákat.