Téged mi motivál a válaszadásban, ha abortusszal kapcsolatos kérdésre válaszolsz?

Engem csak azóta érint meg, amióta anya vagyok. Nem tudok elmenni a kérdés mellett.

Pedig szülés előtt is olvasgattam itt, sőt mikor még terhes sem voltam, de valahogy amióta gyerekem van, azóta válaszolok.

Gondolom, téged is azért érdekel, mert eléggé megosztó és komoly téma, nem olyan, ami mellett az ember minden gond nélkül elmegy.

Én igen ritkán válaszolok ilyen kérdésekre, éppen mert a legtöbben csak fekete-fehér módon tudnak gondolkodni ebben a témában.

Pedig az esetek 99 %-a nem fehér, nem fekete, hanem valamennyire szürke.

Igazán nem vagyok abortuszpárti, de azért azt nem tartom jogosnak, ha valaki szerint semmilyen esetben nem elfogadható.

Ha biztosan beteg gyerek születne, akkor szerintem elfogadható, ha aszülö ezt nem vállalja. Ugyanis sem a gyerek nem fog soha teljes életet élni (mégha a maga szintjén nem is boldogtalan), de a szülök élete is ezzel gyakorlatilag tönkremegy. A legtöbben, akik ezt nem fogadják el, nem tudják, mit is jelent folyamatosan egy beteg valakit ápolni úgy, hogy semmi esély sincs arra, hogy valami javulás lenne belöle.

Nem állítom azt, hogy mindenki vetesse el a beteg gyereket,de ne is itéljék el azt, aki nem mer így gyereket vállalni.

Hasonló a helyzet, ha valaki túl fiatalon lesz terhes vagy az anyagi/családi helyzete miatt nem tudja vállalni a terhességet. Ugyanis egy gyereknek nem elég az, hoyg megszületik, szüksége van anyagi háttérre is meg arra is, hoyg szeretettel tudják felnevelni. Ha ezek nincsenek biztosítva, akkor a gyereknek nem jobb, hogy megszületett, mert ettöl még nem lesz jó élete.

Természetesen az abortusz nem arra való, hoyg a felelötlenséget, nem-védekezést helyettesítse, azt is elítélem, ha valaki csak kényelmi okokból választja ezt a megoldást.

DE!!! Szerintem ebben az esetben sem lenne a gyerekenk jobb megszületnie és egész életében azzal a tudattal éli, hogy fölösleges, nem szeretik, útban van a szüleinek.

A jozan esz.

Nem vagyok ab parti es ellene sem. Ez egy szukseges rossz, ha mar ugy alakul, ahogy.

Attol a szovegtol viszont falra maszok, hogy adja inkabb orokbe, mert hanyan varnak gyerekre bla bla... Errol az a velemenyem, hogy mas nyomorat nem kell az "en " nyakamba varrni...ne azert szuljek mar , hogy masnak legyen...mert azert ez rohadtul nem igy mukodik! Oke hogy segit az ember ahogy tud...de nem ilyen temaban, egy idegennek.

Az elet vedelme

Erre tettem le az eskum

nem olok es tisztelem az eletet barmilyen picike es tehetetlen is.

Vitakedv semmi esetre sem motivál, nem szeretek vitázni és itt azért bele lehet bonyolódni már-már személyeskedő vitákba is. A gyakorin amúgy azért is 0-ra pontoznak, ha nem tetszik egy-egy nyakatekert név amit a gyereknek szándékoznak adni.

Az abortusz téma, mielőtt nem lettem anyuka,nem foglalkoztatott különösebben,de mióta két gyermekem is van, valamilyen szinten magamban állást foglaltam.Én csak akkor mennék egy ilyen műtétre, ha a gyermekem az élettel össze egyeztethetetlen betegségben szenvedne, máskülönben az abortusz nálam nem jön szóba.

Az ismeretségi körömben volt pár ismerős, aki erre a döntésre kényszerült és némelyikkel nem értettem egyet (pl. volt aki úgymond kényelmi szempontokból ment abortuszra, nem volt kedve ismét korán kelni, szoptatni, pelenkázni stb.), de hát mindenki a saját döntéseiért felelős, mint kívülálló legfeljebb tanácsot adhatok, de nem ítélkezhetek.