Abortusz úgy, hogy jó élünk viszonylag?

Védekezés mellett teherbe estem, 5 hetes vagyok.

Van egy 2 éves lányom, aki tervezett gyermek volt természetesen, az első védekezés nélküli alkalomból fogant.

Én soha nem is akartam több gyereket, nem vagyok az a hatalmas anya típus, nekem 1 gyereknél többet nem bír el az idegrendszerem az fix, és szerintem az vállaljon többet aki normálisan áll hozzájuk. Plusz ősszel 2.5 évesen kezdi a kicsi a bölcsit, én meg megyek dolgozni vissza,már alig várom. Házunk is csak 110 nm, 3 szoba, tehát 1 háló, 1 nappali, 1 gyerekszoba..Oke nagy szobák, ketté lehetne szedni, de az nem kis munka. Én meg nem vagyok híve a toljunk ki a gyerekkel és tegyünk mellé egy kisbabát szokásnak, ha meg ellenkező neműek eleve később nem lesz jó együtt. Én is a nővéremmel egy szobában nőttem fel, nem volt jó, attól független hogy szerettem/szeretem a tesóm. A császármetszésem is egy traumatikus élmény volt, a hasam azóta se jött még rendbe teljesen, isten ments egy császártól mégegyszer, pedig 80% esélyel kecsegtet rá az orvosom előzetes csm. után..

Amúgy jól élünk, jó anyagi körülmények közt, de szerintem ez nem feltétlen ok arra, hogy legyen több gyerek. Én semmiképp nem akarom megtartani, a férjem igen, ő mindig is akart kistesót.

Volt valaki hasonló helyzetben? Mit tettél végül? Mondjuk én már döntöttem, csak kíváncsi vagyok.

Szívem szerint már elköttettem volna magam az első után, de ugye nem lehet.. Óvszerrel védekezünk azóta, nem igazán értem, hogy történt, mert nem volt kilyukadt óvszer sem.