Abortusz úgy, hogy jó élünk viszonylag?
Védekezés mellett teherbe estem, 5 hetes vagyok.
Van egy 2 éves lányom, aki tervezett gyermek volt természetesen, az első védekezés nélküli alkalomból fogant.
Én soha nem is akartam több gyereket, nem vagyok az a hatalmas anya típus, nekem 1 gyereknél többet nem bír el az idegrendszerem az fix, és szerintem az vállaljon többet aki normálisan áll hozzájuk. Plusz ősszel 2.5 évesen kezdi a kicsi a bölcsit, én meg megyek dolgozni vissza,már alig várom. Házunk is csak 110 nm, 3 szoba, tehát 1 háló, 1 nappali, 1 gyerekszoba..Oke nagy szobák, ketté lehetne szedni, de az nem kis munka. Én meg nem vagyok híve a toljunk ki a gyerekkel és tegyünk mellé egy kisbabát szokásnak, ha meg ellenkező neműek eleve később nem lesz jó együtt. Én is a nővéremmel egy szobában nőttem fel, nem volt jó, attól független hogy szerettem/szeretem a tesóm. A császármetszésem is egy traumatikus élmény volt, a hasam azóta se jött még rendbe teljesen, isten ments egy császártól mégegyszer, pedig 80% esélyel kecsegtet rá az orvosom előzetes csm. után..
Amúgy jól élünk, jó anyagi körülmények közt, de szerintem ez nem feltétlen ok arra, hogy legyen több gyerek. Én semmiképp nem akarom megtartani, a férjem igen, ő mindig is akart kistesót.
Volt valaki hasonló helyzetben? Mit tettél végül? Mondjuk én már döntöttem, csak kíváncsi vagyok.
Szívem szerint már elköttettem volna magam az első után, de ugye nem lehet.. Óvszerrel védekezünk azóta, nem igazán értem, hogy történt, mert nem volt kilyukadt óvszer sem.
Minden egyes mondatból érződik, hogy egyáltalán nem akarsz második, se többedik gyereket, így nincs kérdés, egyértelműen abortusz. Az, hogy valakinek minden porcikája tiltakozik egy újabb gyerek ellen az nem "kifogás", te jó ég!! Az egy nagyon komoly indok az abortuszra, na nem mintha kéne rá bármiféle különösebb indok.
De fogjuk már fel, hogy a kérdező NEM akar több gyereket, mert nincs hozzá türelme, idegrendszere stb. Az elég gyenge "érv", hogy biztos szeretné a másodikat is... Ja, vagy nem. És akkor mi van?
#9 És szerinted az kit érdekel, hogy te nem mennél soha abra?! Légy büszke magadra, hogy szinte még gyerekként ügyesen felcsinaltattad magadat, ügyes vagy, de ne balf*aszozz már le másokat ismeretlenül, mindenféle ok nélkül. Agyam eldobom egyesek milyen prolik.
Kérdező az csak egy dolog, hogy lenne rá pénz, ez még nem érv a megtartás mellett. Ahogy az sem, hogy a férjed akarja. Ha jól sejtem nem neki kéne kihordania, megszülnie és nevelnie kb 95%-ban a gyereket, szóval ennyit erről. Ha emiatt elhagy, ha fontosabb neki egy embrió, mint a már meglévő gyereke, a felesége, a családja, akkor nem kár érte, menjen csak.
Egy abortusz sokkal kevésbé viseli meg egy nő testét és szervezetét, mint 9 hónapnyi terhesség és szülés! És a szövődmények is sokkal magasabbak egy szülésnél, semmint abnál. Szóval ne hasonlítgassunk össze a kettőt..
Ha valaki pedig nem akar (több) gyereket, mert minden porcikája tiltakozik ellene, nem vágyik újabb hónapokig/évekig tartó nem alvásra, sírásra stb stb, akkor édes kevés az, hogy hát van pl babysitter. 🤷🏽♀️
"Szerintem ez nem így van"
Most lehet újat mondok, de az hogy SZERINTED hogy van, nem befolyásol semmit sem, főleg nem a tényeket! Azt hiszel, amit akarsz, ettől független 9 hónapnyi terhesség + akár hosszú órákon át tartó vajúdás és szülés, ami kegyetlen fájdalom, a közelébe nem ér egy kb fél órás kis műtétnek. De ezt némi józan paraszti ésszel is be lehet látni... Terhesség-szülés során sokkal nagyobb a kockázat a maradandó szövődményekre, közben fellépő komplikációra, mint abortusznál. Ez is tény, a személyes vélemény ezen mit sem változtat.
"Nem beszélve a lelki oldaláról. Én úgy látom, sokkal kevesebben vannak azok, akik megbánták végül, hogy megtartották a gyereket, mint akik megbánták az abortuszt."
Újabb demagóg szöveg. Érdekes én munkámból kifolyólag rengeteg abortuszon átesett nőt ismerek és EGYET SEM tudok mondani, aki alaposan meggondolt abortuszt megbánt volna, akár csak egy percre is. Ellenben hány olyan nő van, aki megbánta, hogy szült.... Megnyugtatlak: rengeteg! Csak erről nem "illik" beszélni meg ciki, ha valaki nem imádja rajongásig a kölkét, de attól még bőven vannak ilyen nők. Elég az oldalon szétnézni, rengeteg ilyen jellegű kérdés volt, meglepő módon a többségnél szét is szedték a kérdezőt, hogy hogy képes megbánni a gyerekét.
"De ha nem akarod felnevelni, örökbe is adhatod."
Ezt meg te sem gondolhattad komolyan. Ha valaki nem akar gyereket, akkor döntő többségben, hihetetlen meglepő módon kihordani és megszülni sem akarja, hogy aztán odaadja valami idegennek. Elképesztő, hogy némelyek képesek lennének egy nőre 9 hónap terhességet és egy szülést rákényszeríteni, úgy hogy ő maga nem akarja. Gyereket magának szül az ember, azért mert akar! Nem jótékonyságból. Továbbá ne beszéljünk arról, hogy milyen jó lesz majd úton-útfélen azt magyarázni, hogy hova lett a gyerek meg megértetni a 2 évessel, hogy anyu megszülte a tesódat, akit az életben nem fogsz látni, mert odaadta valakiknek.. :) Hmm, kedves történet. No komment komolyan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!