Inszeminációra készülünk. Akik bejelentették a munkadójuknak, Ti mikor jelentettétek be? Mi volt a főnök reakciója? Utána ért Titeket emiatt valamilyen megkülönböztetés? Légyszi mondjátok el tapasztalatotokat! Nálatok hogy volt?

A törvény szerint "a reprodukciós eljárás alatt" védett vagy, illetve ha létrejön a terhesség, természetesen az alatt is, az első pillanattól fogva.

Viszont neked kell tudni, hogy ha netán nem sikerül, akkor nem fognak-e kirúgni, mert van, ahol nem szeretik azokat, akik gyereket akarnak.

Nálunk elég toleránsak, de sajna van, ahol nem.

Én a 8. sikertelen hónap után elmondtam a főnökömnek, hogy gyúrunk a babára és kivizsgálásokra megyek, néha később tudok jönni vagy munkaidőben rendel csak ilyen-olyan doki stb. Azóta eltelt 3 év, több inszem, műtét, rengeteg vérvétel, sokfajta doki még több vizsgálattal. Mindig meg lehetett főnökömmel beszélni, sokszor beszélünk utána, drukkol nekünk, pedig tudja, hogy ha sikerül szinte biztos nem megyek vissza oda dolgozni. Nagyon nagy szerencsém van vele. Mindig azt mondja első a család(alapítás) és az egészség, utána jöhet minden más. Persze cserébe elvárja a pontos naprakész munkát.

Szóval Te ismered a főnöködet, más kollégákkal hogy viselkedett ilyen helyzetben.

Én elmodntam a főnökömnek és a közvetlen kollégáimnak. Mindenben támogattak. Szurkoltak nekem és vártak vissza a babázás után.

Én máshogy nem tudtam volna megoldani. Volt olyan, hogy egy héten háromszor kellett menni uh-ra munkaidőben, egy hónapban összesen kb. 8-10-szer mentem és csak a 3. sikerült. Mégis milyen kifogást tudtam volna találni? A kollégáimnak is inkább elmondtam, minthogy találgassanak. Ha nem tudták volna az igazi okot, akkor lehet meg is haragudtak volna, hiszen néha meg kellet csinálniuk helyettem ezt-azt.

Szerintem a inszeminációt teljesen felesleges bejelenteni. Annyi értelme van azt bejelenteni, mint egy fogászati kezelést. Simán meglehet oldani pihenőnapcserével, szabadsággal, 1-2 nap táppénzzel. Én nem mondanám el, ha csak kicsit is látom esélyét annak, hogy hátrányom lehet belőle.

Nekem megvolt az összes kötelező inszem, és bár a csoportvezetőm tudott róla, az én munkahelyem speciális eset, mert ide felveszik terhesen is a nőket határozatlan idejű szerződéssel, így tudtam, hogy nincs félnivalóm, és így legalább a csop. vez segített a pihenőnapcserékben, és biztosan kaptam mindig szabit, ha kellett, akkor is, ha a létszám nem engedte.

Nekem a munkatársaim is tudják az esetemet, az elejétől fogva sem csináltam belőle titkot. Így legalább senki sem b*sztat "mikor lesz baba?" kérdéssel, hanem tudják, hogy megpróbáltuk, és nem lett.