Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Nektek hogy tolerálja a főnök...

Nektek hogy tolerálja a főnök ha sokszor beteg a gyerek és otthon kell vele maradni?

Figyelt kérdés
2017. márc. 15. 09:21
 1/10 anonim ***** válasza:

Nekem nincs konkrét főnököm, állami cégnél dolgozom. Eleve úgy vettek fel, hogy sajnos nagyon körülményes az állandó helyettesítést megoldani (amit egyébként az itt töltött most már több, mint 2 év alatt magam is tapasztalok), így csak úgy vállaljam el a munkát, ha meg tudom oldani. Úgyhogy én még egyáltalán nem voltam a kisfiammal itthon táppénzen, nálunk több rokon besegítésével tudtuk-tudjuk megoldani, ha a gyerkőc beteg. Bár az utóbbi időben anyósom munkanélküli lett, úgyhogy ő bevállalta, hogy rendezi a kisfiunkat, oviba viszi, elhozza az oviból és vele van, amíg mi nem érünk haza. De volt olyan is, hogy anyósom dolgozott, így a férjem maradt vele itthon pár napot, aztán anyukám, aztán a nővérem, de volt olyan is, hogy apósom rokonságából, ahol szintén vannak gyerekek, reggel elvittem hozzájuk a kisfiamat, mikor mentem dolgozni és ők vitték oviba, aztán míg anyósom haza nem ért a munkából, addig ott volt.

Szóval nem könnyű, de mi így tudtuk-tudjuk megoldani, hogy a gyerkőc is jó helyen legyen és dolgozni is tudjak.

Szóval én már nem dolgoznék a munkahelyemen, ha nem tudnánk megoldani, hogy kivel legyen a gyerkőc, ha beteg.

2017. márc. 15. 09:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
Sehogy nem tolerálná, ha sokszor lennék táppénzen.
2017. márc. 15. 09:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
47%
Én még itthon vagyok, de szerintem sehogy nem fogja tolerálni, úgyhogy nem tudom még mihez kezdek.
2017. márc. 15. 11:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
57%
Nekem jól tolerálta, egy gyerkőc volt (most itthon vagyok a másodikkal). Korrektül álltunk egymáshoz. Ő tudta, hogy mindig igyekszem segítséggel megoldani (mamák, apa, én váltogatva), viszont ha mennem kellett, vagy itthon kellett maradnom, szó nélkül "engedett", mert tudta, hogy nincs más megoldás. Nem vagyok munkamániás, bár tény, hogy szeretem amit csinálok. Könnyebb volt 3 havonta max egy 1 hetet hiányozni mindenkinek (mamák, apa, én), mint ha egyedül nekem kellett volna havi egy hetet itthon maradni. Amikor nagyon beteg volt, akkor pl az első 2 nap, amíg tényleg borasztóan volt, addig itthon voltam, aztán cseréltünk valamelyik mamával.
2017. márc. 15. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
Nem valami jól. Most, hogy kezdődnek a leépítések, nem is merem bevállalni, hogy itthon maradjak a gyerekkel. Szerencsére anyósom tud segíteni.
2017. márc. 15. 14:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
71%

4-es akkor neked azt tolerálta jól a főnököd, hogy nagyrészt nem te maradtál otthon a gyerekkel. A kérdés nem ez volt.

Kérdező, nagyon ritka az a munkahely, ahol megoldható, hogy egy beteges gyerekkel mindig ugyanaz maradjon otthon.

2017. márc. 15. 14:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 A kérdező kommentje:
Csak azért kérdeztem mert a sógórnőm mindig otthon marad ha kell egy hétre is a gyerekkel.sajnos én sem tehetem meg
2017. márc. 15. 15:06
 8/10 anonim ***** válasza:
Akkor neki szerencséje van a munkahelyével.
2017. márc. 15. 15:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
Engem több munkahelyemről is elküldtek ez miatt (igen, megmondták, hogy ezért). A mostani helyemen normálisak, nem csinálnak gondot belőle.
2017. márc. 16. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
Felmondással.
2017. jún. 5. 23:57
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!