1 év sikertelenség után, valóban csak a stressz áll a háttérben ?

Március 28 an lesz egy éve, hogy missed an műtetem volt. Első baba lett volna. 34 éves vagyok, a héten voltam nogyogyasznal és elmondtam, h nem jön azóta sem a baba. Beszélgettünk elmondtam h érzem magam, azt mondta h engedjem el az egész dolgot mert amíg ilyen stresszes vagyok nem szívesen kezdene bele bármilyen kezelésbe. Röviden az elmúlt évből kb 10 hónapig nem volt olyan nap h ne sírtam volna h nem maradt meg a baba. Kb az első 6 hónapig boltba utcára nem mentem mert szégyelltem, hogy nem vagyok már terhes. A mai napig nagyon öregnek érzem magam és sirhatnekom van ha arra gondolok h meg mindig nincs gyerekem.

Egyszerűn azt érzem h nekem ez az egy lehetőségem volt és nem leszek többet terhes. Én leszek az akinek nem lesz gyereke es egyedul halok meg család nélkül.

Kivizsgalasok voltak. Ir arra szedek gyógyszert. Vetélés valószínűleg trombózis mutáció miatt volt. Sokat pecsételtek de csak peterestol csinaltattam labort azt mondta a doki h tankönyvi , biztos h van peterresem.

Szerintetek valóban csak nagyon stresszes vagyok? Valóban lehet h ennyi miatt nem esek teherbe ? Attól tartok h ha elkezdünk bármilyen kezelés akkor a befeszulesem miatt nem lesz sikeres. Egyszerűen nem tudnám feldolgozni/ nem tudom feldolgozni a kudarcot ami minden hónapban ér vagy ha gyógyszer mellett sem esnek teherbe.