Hogyan mondjam el anyának, hogy várandós vagyok? 18L
18 éves vagyok, nemsokára betöltöm a 19-et és néhány napja csináltam terhességi tesztet, ami pozitív lett. A barátommal már két éve együtt vagyunk és együtt tervezzük élni az életünket már egy ideje, nem csak egy egyéjszakás kalandról van szó. A babát semmi pénzért nem fogom elvetetni, amikor kiderült, hogy várandós vagyok, elmondtam a páromnak és ő nagyon boldog volt. Szeretjük egymást, hosszabbtávú terveink vannak együtt, úgyhogy ha valaki csak arra van kiélezve, hogy ez a tiniszerelem úgysem fog kitartani, akkor kíméljetek meg az ízléstelen válaszoktól, kérlek.
Az egyetlen dolog, amitől félek, az az, hogy hogyan mondjam el otthon a szüleimnek? Szeretik a barátomat és az ő családját is, nem ezzel van a gond, csak az időzítéssel. Anyával beszélgettünk már a továbbtanulás témáról és ő abban a hitben él, hogy egyetemre megyek én is (a barátom már egyetemista Pesten), aztán házasodunk csak össze. Nem tudom, hogyan kéne elmondanom neki, hogy teherbe estem és a baba miatt egyetemre most biztosan nem fogok tudni menni (az érettségit értelemszerűen leteszem évvégén).
Tudom, hogy a szüleink támogatnak minket mind lelkileg, mind anyagilag, de nagyon rosszul érzem magamat, mert félek, hogy anya csalódni fog bennem. :( Ő kislány korom óta abban a tudatban él, mert nekem is ez volt az álmom mindig, hogy továbbtanulok. Most pedig a baba miatt lehetetlen lenne tanulnom is (fogorvosira mennék), maximum, ha már kicsit nagyobb lesz.
Tudom, sovány vigasz, de ha van köztetek, aki hasonló cipőben jár/járt, megosztaná velem, milyen volt a család reakciója? Sokat segítene kicsit megnyugodni, hogy bejelenthessük a barátommal, hogy babát várunk.
Köszönöm a válaszokat előre is!
válasza:Olvasom itt a válaszokat, és csak pislogok jobbra meg balra.
Nem értem azt a hozzáállást, hogy miért redukálunk egy gyereket "pénzfalógépnek", mikor sokkal több annál? És miért nem tudjuk elképzelni, hogy azok a szülők, akik saját gyerekeiket lelkesen támogatják, azok nem támogatják-e szívesen az unokájukat is?
És miért nem tudjuk elképzelni, hogy egyesek tudnak örülni annak, hogy nagyszülővé válnak, még akkor is, ha nem gondolták hogy ilyen hamar bekövetkezik? Van, aki örül annak, hogy segítheti a gyerekeit az úton.
Nekem 30 évesen született az első gyerekem, de nem azért volt "egzisztenciám", mert megdolgoztam érte, hanem mert a szüleink támogattak. (Mindketten többdiplomásak vagyunk a férjemmel, de olyan szakmánk van, ami nem a meggazdagodásról szól.) De miért is baj ez? Szüleinket meg az ő szüleik támogatták.
Minden tiszteletem azoké, akik ma saját erőből nulláról teremtenek egzisztenciát, de ez a ritkább.
Kedves Kérdező,
kívánom, hogy a legjobban alakuljon minden, legyetek boldog család!
válasza:Keresel egy nyugodt alkalmas pillanatot és lerántod a ragtapaszt! Nem fog örülni az biztos, a párod szülei se fognak éljenezni ezekre készülj lelkileg!
Azért gondold át, hogy gyerek mekkora változást fog hozni az életetbe és jó sokáig vissza fog titeket húzni a boldogulásban.
-ha el is végzed az egyetemet ki fog alkalmazni pályakezdőként úgy, hogy még gyereked is van? /vagy sose leszel vele, ha beteg; sose mész el az ovis bemutatóra stb./
-párod mérnökként majd 2-3 év múlva jól fog keresni, de el kell döntenie majd, hogy akar-e a feljebb menni vagy marad egy szinten. A feljebb jutásnak ára is van: túlóra, külföldi kiutazások, sok céges buli stb. Vagy alig lesz veletek és csak hozza pénzt, vagy hiába csinált jó diplomát meg kell állnia egy biztonságos ponton.
-rettenetesen kiszolgáltatott helyzetben lesztek az anyagiak miatt a szüleitektől, mindent majd úgy kell csinálnotok, ahogy ők akarják, hogy megmaradjon a jó kapcsolat.
-valószínűleg a legtöbb barátotokat is el fogjátok veszíteni, mert nekik más lesz a fontos, mint nektek, meg egyébként sem valószínű, hogy iszogatni fogtok járni egy kisgyerekekkel.
Nem azt mondom, hogy ne vágj bele, de baromira nem lennék a helyedben!
Köszönöm az értelmes válaszokat!
Felkészültem, hogy nem lesz egy sétagalopp ez a beszélgetés, de abból a szempontból nyugodtabb vagyok, hogy a barátom teljesen mellettem áll és ő nem is aggódik annyira a szüleim reakciójától. Remélem, neki lesz igaza és a kezdeti kiborulás után hamar megbékélnek.
Akik pedig azt hangoztatják, hogy milyen sokba kerül majd ez a gyerek a szüleinknek, annyit fűznék hozzá, hogy átgondoltam az elmúlt pár napban elég sok mindent. Nem lesz könnyű, ez tény, ők se lesznek oda meg vissza, hogy a taníttatásomra félretett pénzeket egy unokára költjük majd, de én teljes szívemből remélem, hogy a pici minden szeretetet megkap majd tőlük is. Tudom, tudom, most lehet azt mondani, hogy csak magamat nyugtatom, de bevallom, kicsit ez is volt a célom, mert már elhatároztuk a párommal, hogy ez a baba meg fog születni.
A következő hétvégén alkalmunk is nyílik nekik elmondani.
válasza: válasza:Hanyagoljuk ezeket a "mi van ha a szüleid nem fognak örülni, meg így és így reagálnak" kommenteket. A kérdező 19 éve a szüleivél él, szerintem (nyilván nem 100%-osra, de nagyjából) tudja milyen reakcióra számítson. Erre szerintem fölösleges figyelmeztetni. Nem beszélve arról, hogy az én véleményem szerint egy szülő aki szereti a gyerekét, mindenben támogatja. Még akkor is, ha nem tetszik neki feltétlenül a helyzet.
Bár szerintem is jó lenne minél hamarabb megmondani, ez tényleg tőletek függ mikor érzitek úgy.
Az biztos, hogy nem lesz könnyű az életetek, de meg kell próbálni, ha ez a vágyatok, mert ki tudja, ha ügyesek vagytok, nagyon jól is elsülhet. Sok áldozattal fog járni az egész, de ti érzitek, hogy ez-e az utatok.
Sok boldogságot és kitartást kívánok!
válasza:Fú hányni tudnek a sok rosszmajutol.
Aki szereti a gyereket,az mindent megtesz erte,barmi aron.Ilyen egy rendes szulo!
Valoszinu ti nem normalis csaladokban nottetek fel,ezert nincs helyes kepetek.
Az en lanyom meg nagyon pici,de ha egyszer ugy adodna,hogy 19evesen teherbe esik,hat lass csodat minden erommel azon lennek,hogy tamogassam!Talan jobb ha csucsulok a penzemen otthon? Ahelyett hogy tamogatnam a draga szeretett gyermekemet?! Tejoeg...erdekes egy vilagban elunk.
Szegyelljetek magatokat es inkabb valtozzatok meg! Javatokra fog valni!
válasza:27.
A kérdező anyja a legjobbat akarja a gyerekének. Te sem szeretnéd, ha a gyereked konkrétan a jövőjét rontaná el. Az anyukájától, most az orvosira szánt pénzt kérné el. Tovább akar majd tanulni később, ha tovább tanul. Anyuka biztos fog segíteni, de, hogy örülni nem fog az biztos. Persze tudjuk, náluk is örök szerelem van, de ha mégsem, akkor a kérdező egy egyedülálló anyuka lesz, anyagiak és iskola nélkül. Érettségivel semmit nem fog érni. Felvázoltam a legrosszabb eshetőséget, de benne van a pakliban.
válasza:ez marhaság,egyből a legrosszabb dolgokat feltételezni.
És ha valakiből nem orvos lesz,hanem műkörmös havi nettó 300-400-ért? vagy valami multinál felsőbb vezető? értem,tehát akkor már el is rontotta az egész életét.Tovább tanulni bármikor lehet.
Elmondanám,hogy 3 szakmám van,és most a 2,5 éves lányom mellett,már 2. évfolyamos levelezős vagyok főiskolán.És ezt mind 26 évesen. Teljesen elcsesztem az életem igaz? :D
Egyébként pedig van diákhitel is a világon,amit ráadásul az állam támogat a gyerekvállalás miatt.
Úgyhogy hagyjátok már abba ezt a vészmadárkodást.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!