Hogyan mondjam el anyának, hogy várandós vagyok? 18L

Gratulálok, ezt megcsináltad. Most már csak nagy levegő, és bele a közepébe. Akár idézhetsz is: "Anya, az a helyzet, hogy terhes vagyok. És bár jogilag felnőtt lettem, nektek kell eltartanotok helyettem. Ezt előre is köszönöm nektek."

Neked meg szívesen.

Én nem járok/jártam hasonló cipőben, de a legfontosabb, és erre koncentrálj: ez a te életed, nem anyade. Mindkettőtöknek ezt a legfontosabb tudatositanotok. Fogadd ezt el, hogy a saját életedet éled, a saját utadat jarod. Mert amíg ez nem megy, addig akármilyen módszerrel közlöd is, lelkiismeret-furdalásod lesz, mintha anyád ellen vetettél volna.

De te már felnőtt vagy, ugye? 🙂

“Anya, terhes vagyok!”

Annyi ilyen kérdés van... nem is értem, miért nem lehet ezt így elmondani? XD

Ha nem a szüleitek nyakára szülsz, nincs gond.

Az egyetemnek nem kell annyira nagy feneket keríteni, mint sokan gondolják. Ha jól álltok anyagilag és segítenek a szülők mindkét családból, a párodnak van munkája vagy biztosan lesz, és később majd neked is, nem lesz gond. Később is mehetsz egyetemre, ahogy írtad, és nem muszáj ilyen nehéz szakot elvégezni, vannak könnyebbek a piacképesek között is, de egy jó szakmával is lehet boldogulni, de legyen valamilyen végzettséged (és párodnak is), mert csak érettségivel, nyelvvizsga nélkül nem nagyon van lehetőség.

A mai világban sajnos lenézik az olyan nőket, főleg a többi, karrierista szellemű nő, akik a karrierépítés, "szabadság" helyett a család az életcéljuk és jól érzik magukat kevesebb fizetéssel, kevesebb munka mellett otthon, gyerekekkel, pedig ebben semmi rossz nincs ebben, sőt, az ilyen házasságok sokkal harmonikusabbak és a gyerekek is jobban érzik magukat.

Ha eltudjátok tartani a kicsit és mindent megadni neki, akkor nincs gond. Egyszerűen csak keress olyan alkalmat, amikor nyugodtan megtudjátok beszélni, és mondd el neki.

De biztos átgondoltátok? Van hol laknotok? Mindent megtudtok venni neki? Tudod jó sok minden kell egy picinek. És lelkileg bírni fogod? A barátod is tanul...el tudja majd viselni az éjszakákon át tartó sírást? Főleg, ha vizsgára készül pl.

Én annak idején két évvel idösebb voltam és másodéves egyetemista.

A helyzet nem sokban különbözött, de eszembe sem jutott volna az egyetemet (azaz a jövöm megalapozását) feladni. A szülés után egy évet halasztottam, utána átmentem levelezöre és a gyerek meg az egyetem mellett megkerestem a meegélhetésünkhöz szükséges pénzt, egyedüli kedvezmény a szüleimtöl annyi volt, hogy ott laktam náluk.

Elmondani egyszerü volt, bejelentettem, hogy nyolc hónap múlva babám születik, illetve azt is megmondtam, hogy mik a terveim.

Ha az egyetemet ott akartam volna hagyni, az érthetöen nagyobb gond lett volna, nem a gyerek önmagában.

Szóval neked sem lehetlen a gyerek miatt továbbtanulni, egy évet kihagyszmm és utána semmi akadálya, hacsak a gyereket nem kifogásnak használod.

Mivel az édesanyád segítségére, támogatására szükséged lesz mindenképp, ezért minél előbb mondd el neki. Kérdezd meg számíthatsz-e rá? Egy új élet érkezése mindig öröm egy családban. Ha normális, akkor biztosan számíthatsz rá. Az sajnos a mai világban, hogy kivel mit és mennyi időre tervezünk sajnos bizonytalan. Nem csak rajtunk múlik. Mondom ezt két gyerek után és 2x annyi idősen. Sosem tudható mit hoz az élet. Én mindkét gyerekem ugyanattől az apától úgy vállaltam be, hogy akkor is kellenek nekem, ha egyedül maradok velük. Ebben a világban sztem csak így szabad. Mindkettő rossz alvó volt 2 évig. Gyakorlatilag a kisfiú 3 órákat aludt szakaszokban, a kislány 4 órákat vagy kevesebbet. Összesen 4 évig nem aludtam át egyetlen éjszakát sem. 1x nem tette tisztába vagy értette vagy fürdettek meg senki. Én 26 évesen szültem az elsőt. De így nulla segítséggel nagyon megterhelő volt.

Most 11 év után pedig nem ismerem azt az embert aki " itt van mellettünk." Naponta nekem jön, bántalmaz. Nem az akit megismertem. Ezt az embert nem ismerem. Ellene vagyok az abortusznak, az óvodás kori barátnőm is ekkor szült. A párja nem élte ki magát és az elmúlt 20 évben minimum 20 nővel volt dolga. A barátnőm egy lelki roncs. Hova menne két gyerekkel. Nincs semmilye, se pénze, se végzettsége, mert ugye nem tanult.

Én ezekkel a példákkal próbálok segíteni, hogy ami most szép az változhat sajnos.

Semmi sem biztos. Egy gyerekért egész életen át felelős leszel. Érzelmi és anyagi hátteret kell biztosítanod.

Fél kell készítened az életre.

Remélem neked sikerül boldogságban felnevelned!!!

Sok erőt, egészséget, boldogságot szerencsét kívánok a picihez.

Figyelj, ha gyereket fogsz szülni akkor ne legyél ilyen béna, hogy a saját anyád elé nem mersz vele odaállni.

Nagylány vagy, mondjuk úgy felnőtt nő ha már gyereket szülsz, akkor egy ilyenre nem tekinthetsz nagy problémaként.

"Képzeld anya, elköltözök és nagyi leszel."

Ennyire egyszerű a dolog nem ? :)