Két apától két gyerek? Ti vállalnátok így gyermeket?

1) "Közel vagyok már a 35-höz." - Ez teljesen irreleváns a kérdés szempontjából.

2) "Bennem van a félelem,hogy mi van, ha úgy járok, mint az előző kapcsolatommal és 2 gyerekkel egyedül maradok." - Ez esetben kár egy percig is a kapcsolatban maradni, akár van gyerek, akár nincs.

3) "A kisfiam nem akar testvért és nagyon anyás." - Az égvilágon semmi köze hozzá.

4) "Félek, hogy még egy törést okozna a fiamnak, hogy a testvére teljes családot kap,ami neki nem adatott meg." - Ugyanazt gondolom, mint a 2) pont esetében. Ha már most sem alkottok családot, akkor teljesen felesleges ez a kapcsolat. Másrészt ettől teljesen függetlenül el kellene döntened, hogy az anyasággal meg szeretnél-e szűnni létezni vagy sem.

4) "Mivel a párom az ország másik végén lakik és ott van egy saját vállalkozása,így valószínűleg nekünk kellene odaköltözni, emiatt a fiamat ki kell vennem a megszokott környezetéből." - És újra az előző. Ez nem egy igazi kapcsolat, csak ilyen összejárogatás, hisz együtt sem éltek.

"albérletben élünk" - irreleváns

"Ti hogyan döntenétek?"

Keresnék egy valódi párkapcsolatot.

Nekem az "ellene szól" felsorolásod meggyőzőbb. Nem vállalnék. Az hogy a fiad se akarja (érthető, mire szülnél lenne közöttük 9-10 év ami szerintem sok), közel 35 vagy, és 1,5 év alatt "még mindig csak a párod", szerintem elég ok arra, hogy ne szüljek. De ez én vaagyok.

Azt már ki se merem fejteni, hogy 2 apától lenne 2 gyereked. Az én értékrendemben ez nem oké. De ez én vagyok ugye.

Nővérem akkor ment szét (ex)sógorommal, amikor 3 evesek voltak az ikrei.

Összejött valakivel, a lányok 6. szülinapja előtt szült. Ez 10 éve történt. A csajok a mostani sógoromat tartják az apjuknak, pedig mennek látatásra a biológiaihoz is.

Tök jól megvannak. A sógorom Szülei segítenek sokat, és egyáltalán nem látni, hogy "csonka csalad" lennének. Egy házaspár 3 gyerekkel.

Szóval megvan az esélye, hogy boldog családként éltek életetek végéig, de annak is, hogy egyedülálló anya leszel 2 gyerekkel.

Sajnos nem ismerünk minden részletet, így nem tudjuk, mit tegyél.

Amit javaslok, hogy ülj le a pároddal, és mond el neki ezt, hogy bizonytalan vagy, mik a félelmeid. Beszéljétek meg.

43 évesen vállaltunk (ketten, nem csak én!) közös gyereket, mindketten második házasságban.

Nekem 3, a férjemnek 2 gyereke van, a pici a hatodik a családban.

Közel 10 évig vártunk, hogy itt legyen az ideje. De az nem volt kérdés,hogy ő meg fog születni. Mert muszáj, hogy nekünk legyen közös gyerekünk, annyira szeretjük egymást.

Akkor szülj, ha te is így érzed.