Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Teherbeesés » Hogy lehet ezt lelkileg...

Hogy lehet ezt lelkileg feldolgozni?

Figyelt kérdés
Tudom, hogy az én problémám nem nagy és nem is vagyok az a "hú de nagyon sajnálom magamat" típus, de most úgy érzem kiborultam. Elfáradtam. Régóta próbálkozunk babával, tudjuk is mi a gond, de nem akar összejönni. Megint műtétem lesz, amitől nagyon félek. Eddig jól viseltem, még nevetgéltem is ezen, de a hétvégén valahogy elszállt az erőm. Ott kezdődött, hogy megláttam egy ismerős csajsziról készült terhes képet az iwiwen. annyira kiborultam, nem sajnálom én tőle a babát, ne értsetek félre. már akkor kész voltam, erre elmentem a piacra hálóinget venni és a csaj kismama hálóinget akart rámsózni. pedig nem is vagyok duci, hogy terhesnek nézzen. A pasim elment a hétvégén bulizni a haverjaival - hozzáteszem egész hétvégére - és én olyan nagyon egyedül voltam. Rosszul viselem, hogy éli világát, míg én próbálom feldolgozni ami velem történik. Pedig én sem ülök otthon, taliztam 3 barátnőmmel, voltam a szüleimnél, eljárok én is, de most annyira szörnyen rossz passzban vagyok, hogy nem elég. Forduljak pszichológushoz, vagy mit tanácsoltok? Hogy lehet ezt átvészelni? Havi szinten orvoshoz járás, hormonok... áááááá úgy elfáradtam.
2010. ápr. 26. 12:04
1 2 3
 21/22 anonim ***** válasza:

Mi csak 2 évet próbálkoztunk, de azt hittem belepusztulok! Minden terhes nő láttán félre kellett állnom az utcán, hogy letöröljem a könnyeimet, közben persze több barátnőm is terhes lett, én meg szedtem a barátcserjét, de semmi, clostit, csak cisztás lettem. Belefáradtam, írattam gyógyszert, hogy normálisan jöjjön meg és gondoltam, majd folytatjuk 1 év bogyó után. Valami miatt azonban nem váltottam ki a következő 3 havi adagot, hagytam a francba, nem is értem miért. És akkor TERHES LETTEM! Nagyon boldogok voltunk.

Nekem is össze-vissza ciklusom van, sokáig vérzek, utána meg alig jön meg. De ha most se jársz sikerrel, tényleg érdemes lenne pihenni 2-3 hónapot, mielőtt újrakezdenétek. Tudom, mit érzel, az én párom sem volt mindig mellettem és sokszor magányos voltam, hiába voltak ott a szüleim velem. Kitartás és nagyon szurkolok, hogy legyen babád! (Te viszont ne görcsölj!)

2010. ápr. 27. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/22 A kérdező kommentje:

azóta változott pár dolog. sokat beszélgetünk a férjemmel, tegnap kirándultunk, együtt főztünk vacsit, nagyon jó volt. és végül arra jutottunk, hogy nyárra felfüggesztjük a dolgokat - persze ehhez az kell, hogy ez a vérzés abbamaradjon - ősszel újrakezdjük a műtét eredményétől függően. nyáron inkább elmegyünk nyaralni, kettesben leszünk mindenkitől távol és igyekszünk egymásra koncentrálni. kicsit a házasságunkra is ráfér.

remélem sikerülni is fog, amit elterveztünk és nyugi lesz.

nem reménykedem abban, hogy magától összejön a baba, de most erőt gyűjtök a későbbiekre!

köszönöm mégegyszer a megértő hozzászólásokat és a pozitív történeteket!

2010. ápr. 28. 10:36
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!