Férjem elzárkózik egy újabb baba lehetősége elől. Ti mire gondolnátok?
Van két lányunk, s többen viccelődnek azzal, majd harmadiknak jön egy fiú. Én jót mosolygok ezen, s magam részéről simán bevállalnám, mert vágyok is még egy gyerekre. Úgy érzem, akkor lenne teljes a családunk.
A férjem viszont határozottan nem akar.
Ezen még nem is problémáznék, hanem a stílus zavar: egyszerűen fel sem lehet hozni a témát (na nem mintha olyan gyakran szóba kerülne). A múltkor a nagyobbik lány mondta neki, hogy szeretne még egy tesót (teljesen magától, nem én tettem bele a bogarat a fülébe, még mielőtt rárabolna valaki erre a szösszenésre!), s csuklóból kijelentette, hogy majd lesz neked saját gyereked, tesó már biztos nem. Én meg csak megjegyeztem: felőlem pedig jöhetne! Na erre totál felfújta magát, hogy megbeszéltük, kettő lesz. Ennyi. Biztos nem lesz még egy.
Hozzáteszem: nagyon jó anyagi körülményeink vannak, mindkét gyerek értelmes, egészséges, imádják az apjukat és viszont. Igazából apának csak annyi dolga van, hogy élvezze az otthon létet, mert soha nem vártam el, hogy a házimunkában, az éjszakázásnál vagy pelenkázásnál besegítsen.
Kedvesebben, szelídebben is megnyilvánulhatott volna...
Azóta nem megy ki a fejemből a reakciója. Több minden is forgolódik az agyamban, miért ez a kőkemény ellenállás...De ti mire gondolnátok?
Arra hogy neki elég 2 gyerek. A heves reakcióból esetleg arra is gondolnék, hogy még sok is.
Egy gyerek sok lemondással jár és elsősorban nem anyagiakra gondolok. Felforgatja az ember életét még akkoris ha csak te foglalkozol velük neki meg csak az a dolga hogy nézze.
Ilyen esetben például a veled töltött minőségi időből veszíthet.
Egyébként kérdezd meg tőle, hiszen biztosat csak ő tudhat. Viszont ritkán merik őszintén elmondani a pontos okokat valamint sok esetben meg sem fogalmazodik olyan konkrétan hogy el tudja szavakkal mondani.
De azért egy próbát megér a beszélgetés.
Egy biztos: több gyereket nem vállalnék és nem győzködném róla hogy menjen bele a dologba. Ártana az egész családnak még ha látszólag bele is menne úgy ahogy...
Ami még feltűnt:
Nem biztos hogy fiú lenne a következő.
Amikor még csak terveztétek a családot, már akkor is kikötötte, hogy ő csak 2 gyereket akar? Vagy nem lehet, hogy attól fél, hogy az is lány lesz? Mert sokan ezt még mindig rosszul élik meg, ha le is tagadják.
Jó lenne, ha megmagyarázná, és akkor lehet, hogy te is elfogadnád az ő érveit és nem jönne fel többé a téma. Ezt neki is meg kellene értenie, hogy egyszer legalább le kellene ülni megbeszélni, hogy miért nem, és aztán elfelejteni az 3. gyerek projektet.
Különben amikor valaki (akár a férjem, akár más) így reagál le egy dolgot, ahogy a férjed, akkor mindig rákérdezek, hogy miért így reagált? Ha erre is bunkón válaszol és semmi esély arra, hogy normálisan lekommunikáljuk a dolgok, akkor én is előveszem a harcos énemet és szembesítem vele azzal, hogy nem ilyen primitívnek ismertem meg, ha nem képes emberhez méltón megbeszélni a dolgokat, akkor ne is várjon mást tőlem. Főleg, ha férjről van szó, mert ugye egy csónakban evezünk, miért is titok, hogy nem akar. Ha valaki épp-eszű érvekkel alátámasztja, akkor megértem.
Bocsánat, ha sértő voltam.
le kéne ülni nyugodtan kettesben és átbeszélni. te elmondod,hogy szeretnél még és miért,hányat. ő elmondja,hogy miért nem akar már több gyereket.. stb
beszéljétek meg és próbáljatok dűlőre jutni.
de ha nem akar,akkor ne erőltesd. nem dől össze a világ,ha csak két gyereketek lesz.
Szerintem arra nem foghatja, h mi lett anno "kikotve". Persze, akkor igen, ha nincs penz, vagy ido tobb gyereket bevallalni, vagy esetleg idosnek erzik ra magukat a parok.
En elsosorban azt ekrdeznem meg, h Neked es a ferjednek milyen a kapcsolata? Az ok, h a lanyok imadjak az apjukat es viszont, de itt elsosorban a 2 szulo kapcsolata a fontos.
A masik az, h a ferfiak mashogy fogjak fel a gyerekvallalast. Nagyon keves az olyan ferfi, aki teljesen kiveszi a reszet a gyereknevelesbol. A ferjed gondolom ugy latja a kovetkezo babat, h megint kakibol kivakaras 3 evig, amig szobatiszta nem lesz, ejszakazasok tomkelege, lemondas egy csomo dologrol. Teny, h csodalatos dolog gyereket vallalni, de nem ugyanabbol a szemszogbol nezi ezt egy ferfi es egy no.
Ami a stilust illeti, azt en a helyedben tuti megbeszelnem vele, vagyis rakerdeznek, h mire ez a heves ellenallas, amikor senki nem kenyszeriti semmire, csak szoba kerult a tema...
Persze, nem biztos, hogy fiú lesz. Nem is azért szeretném. Én örülnék egy újabb lánynak is! Ő meg amúgy is mindig fiúra vágyott egyébként.
Az említett fórumot én is láttam, el is olvastam, mert hasonló szitu, csak ott már kész helyzet állt elő, ott volt a baba a pocakban. Elolvastam mielőtt kiírtam a kérdést, hátha...nem is tudom, megnyugtatásért talán...
Amúgy ők végül megtartották, apának a hirtelen reakciója lehetett.
Amúgy nem görcsölök én ezen, csak érzem, hogy szeretnék még egy babát, akármilyen nehéz is lesz az eleje. De az én férjemen nem is tudom mit láttam ennél a kirohanásánál. Mert kb olyan volt.
Sokat éjszakázik, igaz van is látszatja, mert lakást is bővítettünk, a ház körül is újítgattunk sok mindent, s erre ő kereste meg főleg a pénzt.
Meg is érteném, hogy nem akar, de nem ilyen arrogáns fellépéssel. Ő nem és kész, s kb nem is érdekli, hogy én mit szeretnék. Nekem ez esett rosszul.
S megfordult a fejemben, hogy lehet nem is érzi jól magát velünk...Én igyekszek mindenre odafigyelni, a gyerekek sok örömöt okoznak neki/nekünk. A romantika mondjuk sajnos nem az igazi, de ez nem rajtam múlik. Ő szinte mindig fáradt. Emiatt is gondolok arra, hogy lehet van valaki....
Jaj, ebbe bele sem merek gondolni....
Nekem 2 gyerkőcöm van, 10 év körüliek. Egy fiú, egy lány, szóval a 3. gyerek vállalása a nemek szempontjából már mindegy lenne. Mikor még az elsőt vártam, akkor megbeszéltük, hogy 3 gyereket szeretnénk. Nyilván ez inkább egy vágy volt, mert ez mégsem olyan döntés, hogy vegyünk-e mégegy zsömlét vagy sem. A kisebbik születése után aztán valahogy telt az idő, közeledtem a 35 évhez, amit úgy magamnak határként húztam meg, hogy utána szerintem már nem vállalnék. Most már az is elmúltam.
Néha szóba került még 35 alatt, hogy legyen-e, meg én szeretném stb. A párom ugyan még szeretné, de mégsem lesz. Ő legalább elmondta az okokat, de majd még teszek hozzá én is. Ő azt mondta, hogy úgy érzi, hogy nincs kapacitása arra, hogy mégegy gyerekkel tudjon foglalkozni. Szeret a gyerekekkel lenni, de ugye dolgozik stb. Ha hazaérve nem kettő, hanem 3 gyerek várná, nem tudna már annyi felé szakadni. Mármint nyilván lehet társasozni velük, de ő fontosnak tartja azt az időt, amit csak apa és közben egy "darab" gyerek is eltölt kettesben. Három gyereknél már úgy érzi, hogy nem férne bele. Meg aztán most így 10-12 év után és előrenézve (anyagi gondok nélkül) azt látom, hogy bizony nem olcsó mulatság egy gyerek. Nomeg néha szóba kerül a pályaválasztás is. Mi lesz, ha állatorvos akar lenni és fizetném a sulit, de nincs miből? Azért jó fizetésből is szép meló összehozni annyi pénzt. Meg mostanában akadtak egészségügyi problémák is a családban. Kiderült, hogy 40 év körül bizony beköszönni kezd egy-egy probléma nálunk is, amivel bizony magándokihoz kell menni, mert az sztk... öreg bácsik és nénik az orvosok, nyugdíjon jóval túl, a fiatalabb orvos sem tudja, hogy mivel hová küldjön ,várakozási idők stb. Ha van pénzed, akkor legalább haladsz, de közben jön egy kis műtét, egy szemüveg.... Nem leszünk fiatalabb, pedig egészséges életmódot élünk és én még nem vagyok 40. Szóval ilyesmik miatt abban maradtunk, hogy megállunk és megbecsüljük azt, ami és ahogy van. Gyereklétszámban és minden területen. Nyilván nem írjuk le magunkat, de meg kell látni a jeleket. Legalábbis mi most így állunk.
Gyanakodhatsz persze másra is, pl. megcsalásra, zabigyerekre, betegségre, bárakármire. Akármi is a valódi oka, az biztos, hogy ha ő nem akarja, akkor semmiképp se alakítsd úgy a dolgokat, hogy mégis összejöjjön. Előbb-utóbb úgyis a szemedre veti, elhagyhat, összeomolhat a család (anyagilag is), ki tudja hogy smint leszel aztán 3 gyerekkel, meg hol apánál, hol anyánál. Most persze nagyon belementem ebbe a részébe, talán túlzás is, de a környezetem ad erre példákat bőven.
Te mire gondolsz, mi lehet az oka?
Ezer es egy oka lehet hogy miert nem akar, valoszinuleg ugy erzi hogy neki ketto boven eleg, nem akar megint babazni, mert akarhogy is nezzuk, az apara is jut boven feladat egy kisbaba mellett, amivel persze semmi gond nincs, csak nem biztos hogy ket gyerek utan megint akarja.
A hirtelen reakcio meg talan a te meggyozesi stilusodnak is koszonheto: lehet hogy megtapasztalta mar: ha nem utasit el radikalisan valamit mar az elejen, akkor te addig puhitod, jarsz a nyakara, gyozkodod amig vegul beleegyezik olyasmibe is amibe eredetileg nem akart.
Gondold vegig egy kicsit, (es oszinten) volt ilyen eset a hazassagotok alatt?
Egyebkent meg nem kell egybol mindenfele teoriakat felallitani. Hiszen joga van nem akarni meg egy gyereket, plane ha mar van ketto.
40F
Mire gondolnék? Arra, hogy NEM akar több gyereket és kész.
Amúgy nekünk is 2 van, nálunk a párom akarna, de ezerszer megbeszéltük, hogy én nem szeretnék és nem is lesz több. Így amikor 2423423432423453757-szorra mondja megint, vagy tesz valami célzást, én is kicsit durvábban reagálok, mert kiakaszt a téma, hogy neki nem volt elég milliószor megbeszélni.
Szerintem semmi gond nincs, egyszerűen hagyd békén a harmadik gyerek témával. Közös döntésnek kellene ennek lennie.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!