Párommal gyereket terveztünk, hónapok után összejött. Amióta megláttam a tesztet, mintha minden összeomlott volna bennem. Mit tegyek?
Figyi, nyugi...én ugyanezt éreztem...hirtelen kicsúszott alólam a talaj..a férjem, meg mindenki csak repkedett az örömtől, én meg nem tudtam hogy nyeljem a könnyeimet a félelelmtől, a görcstől, hogy mi lesz...hirtelen annyi kérdés, és felelősség...de aztán szépen minden feloldódott bennem..sokat dumáltunk a férjemmel, és mondta, hogy ő is fél, miből tart fenn majd minket, mi van, ha baj lesz a babával, mi van ha belehalok a szülésbe??? szóval csak tátottam a szám, hogy neki is mennyi félelme van...
Maga a terhesség ijeszt meg? mennyi idős vagy? mármint a terhességedre gondolok, hogy hány hetes...
Nekem akkor oldódott fel, mikor a szívhangot először hallottuk, patt, egy vaspánt a szívemről, aztán az UH, mikor már mutogatták a kezét, lábát, stb., patt még 1 pánt, már remegve vártam az UH-okat...aztán mikor megtudtuk, hogy kilány lesz...szóval kb. félidőtől full boldogság volt már...
adj magadnak egy kis időt, és beszélgessetek a pároddal...
Ja, és nekem egy ugyanilyen pánikroham volt a szülés után is pár nappal, kb. 2 hétig tartott....:-( de aztán okés volt...:-))
Szerintem a hormonok is belódulnak, attól is van..kinek boldogság, kinek meg ez jut....
Ne vetesd el, az egy iszonyat, nekem volt sajna abortuszom, szörnyű érzés...:'(
Budapesti igen, pár napom van dönteni tul. képpen, hogy mi legyen.
elsőnek:Nem hiszem h genetikai hulladék vagyok emiatt, magam sem értem mi a baj, hiszen ezt szerettem volna, most pedig már a hátam közepére se kívánom az egész ügyet.
Nem vagyok és sosem voltam ab.ellenes.
És ha elvetetem sem fogok magamra gyilkosként nézni...ugyan már.
3. válaszoló:
Köszönöm aranyos vagy:) Nagyon az elején vagyok, 6+3 napos. Még nem volt szívhang majd a héten megyek dokihoz, de ott már mondanom kell majd mit szeretnék.De mint ahogy te is mondtad amióta megtudtam, hogy mi a helyzet, azóta mintha kicseréltek volna, és ezek a depresszív gondolatok keringenek a fejemben, sírni tudnék komolyan. Mintha egy más ember lennék, vagyis mintha az eddigi életem helyett egy másikat kellene élni, félek ha nem vetetem el és megszületik és mégsem szeretem majd őt akkor már nem lehet visszacsinálni....
Ha meg műtét akkor még lehet később ha elég érett leszek, egyébként nem vagyok fiatal már...
Van, hogy pár órára nagyon pozitívan látom a dolgokat, utána két órával leteszem a voksom a megszakítás mellett, de az sem hagy nyugodni így tovább agyalok.
Nekem nem volt még abortuszom soha és terhes sem voltam még soha.
Próbálok a párommal beszélgetni sokat, de nem mindig nyugtat meg....
sűrített levegő:
ha valakit megölsz ahogy te is fogalmaztál, akkor azt gyilkosnak hívják az én olvasatomban...
A genetikai hiba ahogyan írtad, számomra pedig a genetikai hulladékkal simán összemosható.
ennyi ésszel ne ide kommentelj...inkább nem minősítelek:)
ez nálam nem jön be...
ennyi idősen egy zigóta, egy tudattalan sejtcsomó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!