Volt már valaki ilyen helyzetben?! Anyagiag miatt nem lesz kistestvér?!

Én nem értem az ilyen családtagokat, akik mindig mindent jobban tudnak.

Miért nem azt mondják, hogy szedjétek össze magatokat és keressetek még pénzt, és akkor majd később vágjatok bele, vagy valami? Miért nem lehet biztatni az embert? Nem kell, hogy belelökjenek a bizonytalanba, mondhatnak véleményt, de az állandó negatív hozzáállás számomra olyan furcsa.

Ha pedig folyton ott motoszkál az agyadban a második gyerek gondolata, akkor az még jó ideig ott lesz. Próbáljátok megteremteni a megfelelő körülményeket, hogy lehessen még egy babátok.

Legalábbis mi így tettünk. Nem akartam lemondani a második babáról, mert mindig is szerettem volna.

Mondjuk nekem egyik családtagom sem volt ennyire elutasító, inkább támogattak.

A legnagyobb koltsegeken szerintem mar tul vagytok. Kisagy, pelenkazo, jatekok, ruhak..

A terhesgondozast, szulest meg tudjatok oldani TB-bol, a pelus egy tizes, kaja nem sok pluszkiadas, ha szerencses vagy, tapszerre sem kell kolteni.

Ne feledkezz meg a csaladi potlekrol, az adokedvezmenyrol, es ha meg 3 alatti a gyermeked, akkor ket GYES-t kapsz. Szoval osszessegeben jobban jottok ki szerintem, mint most.

Mikor jelentosebb koltsege lesz, mikor oviba, suliba mennek, te is vissza tudsz menni dolgozni.

van egy gyereked már, ha jól értem, de szerintük nem állsz készen az anyaságra? ez érdekes :) vagy nagyon hülyén gondolkodnak, vagy egyéb dolog van a palacsintába, ami miatt ezt gondolják, és ami részedről hosszabb kifejtést igényelne.

az anyagiakról úgy gondolom, inkább egy gyermeked legyen, de tudd felnevelni egészségben, átlagos életszínvonalon, mint hogy nyomorogjatok....de azért ha tudsz neki ruhát, ételt venni, és van lakásotok, akkor vállaljátok be, a nyomorgás alatt arra gondolok, hogy hitel tartozásaitok vannak, nincs autótok, nem jártok soha sehova, párizsin éltek meg zsíros kenyeren, és a minimális ajándékokat, hétvégi programokat, ne adj isten iskolázottságot sem tudjátok biztosítani a gyereknek...

Nem mindegy, hogy milyen helyzetben vagytok.

Mi pl. kénytelenek vagyunk várni, ugyan annak az egy gyereknek, aki van mindent meg tudunk adni, de emellett szülőkkel élünk együtt, és az autónk is szűkös már. Szóval kocsira, és lakásra gyűjtünk (ez utóbbi albérlet is lehet). Évek óta halasztjuk a tesó-projektet, ésszel tudjuk, hogy jobban megéri várni, ha az anyagi oldalt nézzük. Amúgy nagyon vágyunk rá...Gyakorlatilag heti többször téma.

Viszont ez a helyzet remekül motivál minket a munkában. Hálistennek olyan munkánk van, ami annyit fizet, amennyit dolgozunk.