Van valaki olyan helyzetben, hogy féltestvérek között pár év a korkülönbség? Vállaljuk be, vagy várjunk még?

A férjemnek van egy két és fél éves kisfia. Már a gyerek fogantatása előtt együtt voltunk 2 évet, majd én kimentem az USA-ba. Megbeszéltük, hogy úgymond szünetelünk, tartottuk a kapcsolatot, de mindkettőnknek volt közben más is. Egy alkalmi kapcsolatából fogant egy gyerek, az anyukájával nem maradtak együtt, de részt vesz(ünk) a kisfiú életében, az anya is jó a kapcsolatunk. Én közben hazajöttem mikor még terhes volt a lány. Nem tudtuk mi legyen, végül folytattuk a kapcsolatot, nyáron házasodtunk össze. Szeretnék már egy gyereket, de nem tudom, hogy most jó lenne e. Pár hónapja vagyunk úgy, hogy többet van velünk a gyerek, nagyjából már megszoktuk a helyzetet, összeszoktunk, de talán még nem teljesen. Nem tudom milyen lenne ha lenne egy közös. Mennyi energiám lenne a kettőre (hetente 2-3 napot velünk van) nem akarom hogy bármi a kisfiún csapódjon, mert amúgy nagyon szeretem. Férjem is akarja a közöst, de ő meg fél, hogy ha többet lesz vele, akkor jobban fog hozzá kötődni.

Ti várnátok még a helyünkben pár évet? Vagy túlbonyolítjuk, most is minden rendben lenne?