Miért normális éveket várni Rá?

Kérdező, ezzel a pöccre eltervezek mindent dologgal azért legyél óvatos. A gyereknevelésbe ne vidd át, mert az előre megálmodott álmokat nem beteljesítő gyerekek akkor nem fognak örömet okozni és ők maguk is szenvedni fognak a tarthatatlan elvárások miatt.

A stressz egyébként nem az, amit leírtál, hanem egy folyamatos készenléti állapot. Az elkezdi nyomni a kortizolt a szervezetbe, ami gyönyörűen leállítja a szaporodáshoz szükséges kémiai folyamatokat.

Ha pedig az eltervezett első-második hónapban nem lesz pozitív a teszt, akkor már a szorongós stressz is be fog lépni, hiszen nem teljesültek a várakozásaid.

Bevallom, nem olvastam végig a hozzászólásokat, csak itt-ott bele pillantottam, lehet olyat írok, ami már elhangzott, elnézést érte.

Ha még bele sem kezdtetek, és még semmilyen kudarcot nem kellett átélned, akkor nem is értem, miért vagy kiakadva a protokollon... Lehet, neked elsőre meg lesz, cakk-bumm! Minek stresszeled magad olyan dolgon, ami még be sem következett?

A másik meg, amit mondani szeretnék, hogy nekem a babám elsőre összejött, fogalmam nem volt róla, hogy mi az a várakozás, sikertelenség, meddőség. Két év után szerettünk volna kistesót, azóta 2 vetélés, végtelennek tűnő sikertelen hónapok.

Több, mint egy éve nem jön össze, és a két vetélés miatt számíthatok kezelésre. Mégis halogatom, mégis időt adnék még a természetes megtermékenyülésnek, mert egy inszem, egy lombik nagyon csúnya hormonkezelésekkel jár, amiben mondjuk nem vagyok biztos, hogy egy egészséges szervezetnek szüksége lenne rá.

Szóval én tiszta szívből kívánom neked, hogy hamar sikerüljön, de ha mégsem, akkor azért jól olvass utána a kezeléseknek és a mellékhatásoknak, a vizsgálatokkal járó fájdalmaknak, mielőtt az mondanád az orvosodnak, hogy ti bizony próbálkoztok már több, mint egy éve...