Vállalnád így a gyereket?
A kérdés fiktív, abból a szempontból, hogy nem vagyok terhes, de az anyagi része a valóságot fedné.
Húszas évei végén lévő pár, mindketten főállásban.
Férfi nettó bére 150 ezer Ft + 30 ezer Ft cafetéria, ebből hiteltörlesztő 70 ezer Ft 2 évig, utána a fele (nem magyaráznám, időközben tönkrement vállalkozásra felvett CHF hitel).
Nő nettó bére 170 ezer Ft + 5 ezer Ft cafetéria, diákhitel havi 15 ezer Ft (Gyed, gyes alatt szüneteltethető, ha szükséges lenne).
Egyelőre a szülőknél nagyobb családi házban, 25 nm szobában. A ház adottságai miatt a szoba később kettéválasztható, fürdő és konyha-étkező kialakítás lehetséges, teljesen külön bejáratú lakrésszel. Nem örökre szólna, de egy öt évre biztosan, míg kicsit rendbe szedjük magunkat.
Bevallom, lassan vágynék a babára, persze nem nyomorba szeretném szülni...
A szülőknél lakás ideiglenes, van néhány évvel későbbre (egyelőre nem használható) anyagi fedezet tovább állásra.
Szóval, ha a mostani jövedelmem alapján számítok GYED-et (Tgyás is járna majd, de előbbivel számolok, mert alacsonyabb összeg), és a párom JELENLEG megmaradó fizetését veszem, akkor a kölcsönök, számlák, befizetése után, és a szülőknek leadott összeg (rezsi+ étkezés) a havi megmaradó fix bevételünk 80 ezer Ft + 35 ezer cafetéria (+ a másodállásából jövedelem 0-60 ezer Ft közt).
Így, ha csak a baba dolgaira, illetve a mi étkezésen kívüli szükségleteinkre kell költenünk, be lehet vállalni egy gyereket? 2 év után visszamennék dolgozni, a faluban az önkormányzat állja a bölit, ovit teljesen.
Van közel fél millió Ft megtakarításom arra az esetre, ha hirtelen nagyobb összegre van szükség...
válasza:
válasza: válasza: válasza:Igen! Az anyagi rész szerintem teljesen elég. A szülőknél lakás pedig ha tudtok külön kis életet élni, és a visszony olyan, hogy nem fognak minden apróságba bele szólni, akkor vállalható.
Én nem költöznék anyósomékhoz, mert sógornőmék velük laknak, és anyósom "én mindent jobban tudok mert felneveltem 3 gyereket" elven mindenbe bele szól, most 1 éves a gyerek. Neked kell ezt látni milyenek a leendő nagyszülök. A közös lakás főleg az elején nagyon sok segítség lehet.
A 3 év alatt nem sikerült összeszólalkoznunk, nézeteltéréskor is meghallgatom a véleményüket, ugyanúgy, ahogy ők is "teljes értékű" embernek kezelnek, és ha adott esetben az én meglátásom helyes, azt is elfogadják.
Szóval ezzel biztosan nem lesz gond. Életvitelszerűen most fogok átköltözni hivatalosan is, de nagyon sokat voltunk együtt együtt is. Persze nem rögtön akarok én se semmit, úgyhogy meglátjuk 0-24-ben mi lesz. :) Bizakodó vagyok, ismerem korábbról a "rossz anyós/rossz após" viselkedést, bennük nyoma sincs ennek. :)
válasza:szerintem semmi akadálya! Körülbelül mi is így vagyunk, nekünk nincs hitelünk, de annyival kevesebb a bevételem mint ami nektek a hitel törlesztő. Mi szüleimmel lakunk, az emelet teljesen külön lakrész. Nem értem miért ellenzik ennyire ezt a több generációs együttélést. A szüleim azt mondják, ez a legjobb dolog amit velük tehettünk, pláne azután hogy a nővérem külföldre költözött. A párom szülei meg le vannak törve hogy miért nem náluk maradtunk, és hogy remélik a párom húga azért ottmarad, mert mit csinálnának ketten a nagy házban...
Szerintem minden meg lehet oldani, persze értem én, kevés a kompromisszumképes szülő, meg sok helyen vitaforrás. De ha nálatok nem, akkor ez így teljesen jó.
Én szeretek itt lakni, bár én sem zárom ki hogy egyszer elköltözünk, de nyugodtan leélnék ebben a házban is egy életet, mert szép, szeretem hogy van egy udvar ahová majd ki lehet menni játszani, és három szoba is jut, plusz leveszünk egy csomó terhet a szüleim válláról a házkörüli munkák terén, illetve a fűtés úgy is ugyanannyi lenne ha mi nem lennénk itt, csak legalább kifizetjük a mi részünk. És szerintem a nagyszülőknek igenis hatalmas öröm ha közel van az unoka. Mert úgyse fogom rájuk sózni, az ő dolguk a szeretgetés :)
13hkm
válasza:1-es vagyok
Amikor a lányom született, mi is anyukáméknál laktunk. Nagyon jó a kapcsolatunk, mindig rendben volt minden, nem veszekedtünk. Amikor náluk laktunk sosem volt magánéletünk. Mindig jöttek a picihez, minden neszre bejöttek stb. Fél év után azt mondtam, hogy menjünk, elég volt. Sosem laknék a szüleimnél ezek után. Hozzáteszem még mindig jó a kapcsolatunk.
A kérdezőnél lehet nem így lesz, de azt kérdezte, hogy vállalnék-e így gyereket, én azt mondtam nem.
Mindegyikőtöknek hálás vagyok a részletes válaszért. Pont erre lettem volna kíváncsi, hogy más ember saját tapasztalat alapján mit gondol az ilyen jellegű együtt élésről. Bevallom, arra számítottam, hogy az anyagiaknál fog kiéleződni a dolog, meg sem fordult a fejemben, hogy az "anyós-téma" lesz érdekesebb. Jó, hogy erről az oldalról is megvilágítottátok a témát.
Köszönöm szépen még egyszer! Nagyon hasznos volt.
válasza: válasza:Nálunk a férjemnek 250-300közt van a fizuja, nekem minimálbér, hitelünk nincsen, albiban vagyunk. Ami fiz fizetnivalónk van, az éppen hogy eléri a 100e-et albival-rezsivel együtt, és 10ből 8an azt írták, ennyire nem mernének :(
Én a helyetekben simán vállalnék :) Ha jó a kapcsolat a szülőkkel, lazán :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!