Szülők: Mi volt az, amit jó lett volna, ha tudtok, mielőtt belevágtatok a gyerekvállalásba?

Arra kell felkeszulni, hogy erre nem lehet felkeszulni!!! en is olvastamsokat, kerdeztem gyerekeseket... kulonben baba szuletese utan epp ezt mondtam, hogy nekem miert nem szolt senki , hogy ez ennyire nehez!!! a felelosseg, ami hirtelen az emberre szakad , a malomkerek...ezt csak megszokni lehet. Az elso hozzaszolohoz csatlakozom, igen, megeri!!! de ezt csak most igy 3 es fel ev utan kezdem el latni :) Irom mindezt ugy, hogy betegesen imadom a kis pasimat!!!

(gyermek)pszichológia

Az előttem szólók leIrtak sok dontos dolgot. Én még egy konkrét gyermekfejlődési jelenséget emelnék ki, amivel már hónapok óta küzdünk: a szeparációs szorongás. Tanultam pszichológiát, tudtam erről, mégis azt gondoltam, mi majd biztosan megússzuk. Ezzel szemben hetekbe telt, mire felismertem, hogy ezzel állunk szemben. Na, engem ez küld padlóra! Pici korában a hasfájós sírását is nehezen viseltem, vele együtt pityeregtem, de ez most más. olyan kifejező, panaszos, hogy erre nem készültem föl. Aztán gondolom, jön majd más. Szval akármennyit is tanulj vagy olvass a gyereknevelésről, ha a Te szemed fényéről van szó, sutba minden könyvvel! De valóban a legnagyobb csoda, ami emberrel történhet, hogy gyermeke születik.

a hasfájásos 2 hónapra jó lett volna felkészülni. lelkileg. mert az teljesen kiborított. zokogtam a gyerekkel együtt. jó lett volna felkészülni rá,h. sírós baba lesz és ez egy éves koráig nem is változik. jó lett volna tudni,h. hiába próbálom saját ágyba szoktatni,velünk fog aludni és rúg mint a ló :D jó lett volna tudni,h. a fogzás rémes, bármilyen életkorban is jöjjön! én rózsaszín ködnek képzeltem a gyereknevelést,ennek ellenére kijutott rendesen. most 13 hónapos,imádom,cuki. de nem szerettem a csecsemőkort. most újra várandós vagyok, de már most várom,h. túl legyek az első éven, vagy imádkozom olyan csendes babáért,mint a szomszédokban az összes többi 4 kislány :)

Ferfiukat arra kell es lehet felkesziteni, hogy legyenek sokkal turelmesebbek a felesegukkel!!!!en a masodik valasozlo vagyok... nekem sokat segitett egy kozos ismerosunk aki sokat mondta a ferjemnek, h legyen megertobb, turelmesebb velem, mert tok normalis, hogy egy (hazisarkany)kicsit feszultebb vagyok :)

Fel kell szépen készülni, hogy apuka megcsal terhesség alatt / után. De valószínűleg nem fogod megtudni, így könnyebb lesz.

Az én férjem a terhesség alatt mindig nagyon optimista volt és csak legyintett, ha én elkezdtem valamin aggódni. Mindig mondta, hogy Ó, nem lesz gond, hiszen az elején csak eszik-alszik. Aha, persze! Után jött a valóság. Nem tudtuk, hogy milyen lesz a hasfájás, pedig könyveben olvastunk a kólikáról. Csak amikor a 10 napos csecsemővel rohansz este az ügyeletre, mert már 2. napja megfeszülve sír és semmi nem jó neki, akkor esik le, hogy ez mégsem arról szól, hogy eszik-alszik. Volt, amikor este 10-kor mentünk le vele az utcára, mert tudtuk, hogy a friss levegőn ringatva megnyugszik (szerencsére nyár volt). Szóval, nem lehet előre felkészülni. Ahogy írtam fentebb is, attól is függ, hogy milyen babád lesz, fájni fog-e a hasa, mikortól fogja átaludni az éjszakát (van akinek 6 hetes korától, a miénk csak 20 hónapos korától). Ha van rokon a városban, aki tud segíteni, tologatni a babakocsit, amíg Te gyorsan porszívózol otthon (vagy fordítva) az sokat jelenthet. Ettől is függ, hogy milyen lesz, mert akinek nincs segítsége, annak nyilván nehezebb. De akkor is azt mondom, hogy a legszebb dolog, amikor megszületik a kisbaba. Igaz, hogy én is jobban szeret a kisgyermek kort, amikor már szobatiszta, lehet vele jókat beszélgetni, viccelődni, együtt tevékenykedni a konyhában.