Meddoseg? Van valaki, akinel ez a szomoru "diagnozis"
Van itt kozuletek olyan, akinel megallapitottak, hogy meddo?
Hogyan viseltetek a rossz hirt, mennyire razott meg? Hogyan tettetek tul magatokat ezen? Mihez fogtok kezdeni ezek utan?
Megosztanatok velem az erzeseiteket, gondolataitokat?
Szia! Az én történetem röviden annyi, hogy férjemmel 1 évig próbálkoztunk babával sikertelenül, így elmentünk egy meddőségi kp-ba, elég híres elismert orvoshoz. Megkezdődtek a különböző kivizsgálások, komolyabb eltérést nem igazán találtak, de közölte az orvosunk, hogy nem lehet gyermekünk! kezdjük el az inszeminációt! Összetörtem teljesen, de a beavatkozás előtt 3 nappal pozit teszteltem. Igaz az a baba nem maradt velünk, de következő hónapban már ismét babát vártunk, most vele vagyok 39 hetes :) Lehet nálatok nem ilyen egyszerű a képlet, mert talán megtalálták az okot, de én azt mondom saját példánkból kiindulva, hogy nem biztos, hogy az orvosok mindent tudnak!!!!!! De ha mégis,,, nincs lehetőség beültetésre?? Mikor mi azt hittük nem lehet babánk, egyből elgondolkodtunk az örökbefogadáson!!! Ez személyiség függő. Ha el kell fogadni, nincs mit tenni, ki kell hozni az adott élethelyzetből a legtöbbet, mindennek oka és célja van szerintem!!!!!!
Remélem tudtok még boldogan élni, és esetleg sikersztorival ellenpéldaként szolgálni ti is! Sk erőt, kitartást, hitet kívánok ehhez!!!!!
nem lattam,de olvastam egy ehhez hasonlo konyvet.
Igazabol, az adoptacio erdekelne, ki hogyan tette tul magat azon a tenyen, hogy nem lehet gyereke, es vegul hogy szanta ra magat az adoptalasra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!