Igy nem akarok gyereket, igazam van?

Nem mondom, hogy az add ide a párnát nem bosszantó, de engem inkább megmosolyogtat. Azt hittem fárasztó dolgokról lesz szó.

Már bocsi, de nekem úgy tűnik te vagy az, akinek még az otthoni munka is fáj, a férjed dolgozik.

Menj te is dolgozni és akkor felezzétek a házimunkát.

Én azt gondoltam, hogy még a szexhez sincs kedve, az a baj.

Ha téged nem zavar az, hogy otthon kell lenned, nem dolgozol, akkor meg ennyi a minimum, hogy ezeket megcsinálod. Meg csak eltart.

Viszont ha lenne egy babátok, ugyanezeket meg tudná csinálni úgy is, ha nem segítene semmit.

Én kettővel vagyok itthon, 4 éves és 2 hónapos, viszem a háztartást, csinálom a kertet. Meg lehet oldani.

Plusz a férjem külföldön dolgozik, nem sűrűn van itthon.

Egyedül kell megoldanom mindent és ha itthon van, nem kérem a segítségét, mert nem azért jön haza, hogy itthon is dolgozzon. De mindig van kedve segíteni a kicsit ellátni :)

Akkor a nyelvtől fél szerintem még mindig.

Egyébként ezek nem olyan borzasztó dolgok. Most nem azért, de mégis csak eltart téged, mint egy gyereket. Csak mivel te nem vagy gyerek, veled szemben vannak elvárások is. Engem nem zavarna, hogy odaadom a párnát.

Ha villanyt szereltetne velem, meg falat építtetne, akkor mérges lennék, de ez nem olyan iszonyú.

09:18-as vagyok.

Szerintem hülyeség valakinek olyat tanácsolni, aki 3 sort írt az életéről és nem ismerjük a mindennapjait, hogy hagyja el a férjét mert nem mosogat vagy nem viszi ki a szemetet. Nem azt írta, hogy a férje nem szereti! Mindig voltak és lesznek is lustább férfiak, akik szeretik, ha kiszolgálják őket és vannak olyan nők, akik ezt meg is teszik szívesen. Lehet nem fog többet segíteni,akkor se ha babátok lesz, de akkor a férjed segíthet neked azzal, hogy hív egy takarítónőt, aki besegít.

Szerintem magadra is kellő időt kéne fordítanod. Barátnőzz, sportolj vagy bármi ami kikapcsol és kieresztheted a gőzt, mert sajnos képtelenség minden nap 100%-on teljesíteni.

Szerintem meg lényegtelen, hogy mit kér, és ő mi mindent tesz meg neki egy kapcsolaton belül, amíg mindkettőjüknek megfelel. Amikor a párjáról mesél, több mindent kifogásol, de azért jó ember, bla bla bla. Akit szeretünk, de őszintén, arról nem nyilatkozunk így a háta mögött, hanem tiszteljük. A kérdező nem tiszteli a férfit, akivel él, de elviseli, mert eltartja. Az egyetlen pozitívum, amit hangsúlyoz, a jó munkahelye. Szerinted ez egy jó házasság? Te így beszélsz a társadról? Nem az mondott történet alapján gondolom, hogy ott kéne hagynia, hanem abból, ahogy beszél róla. Fordítsuk meg a helyzetet! Hogy esne a kérdezőnek, ha látná, hogy a párja azt mondja, mindent előteremtek neki, és még a minimális segìtséget sem adja cserébe? Akkor persze ő lenne az érzéketlen. Úgy gondolom egy kapcsolat szeretetre és tiszteletre épül. Na, ez nem az. Ugyanez a történet úgy hangzana tisztelettel, hogy van egy csodálatos férjem, aki sokat dolgozik azért, hogy én nyugodtan itthon maradhassak, bár nem magyar, rengeteg tanulással elsajátította a nyelvünket, de még mindig gátlásai vannak a mindennapokban, ha meg kell szólalni valahol. Hogyan segíthetnék neki ebben? Nem? Nem ez lenne a normális? Én nem tudom, miért kell áltatni magunkat, hogy szerelemben élünk, amikor nem. Pontosan tudom, hogyi a különbség, éltem mindkettőben

Ez csak kényelmes neked én ezt érzem. A te életed. Csak feltettél egy kérdést. Ma ezek zavarnak, holnapután nagyobb dolgok...

És igen vannak lusta férfiak, és nők, akik kiszolgálják őket. De ott mindkét fél elégedett a helyzettel! Lényeges különbség. A boldogság mindenkinek járna...

Kedves Utolsó válaszoló!

Az előtted szóló vagyok. Azt hiszem Veled egyet értek és tényleg a tisztelet a leglényegesebb dolog és mindennek az alapja. Mint már említettem én is itthon vagyok és mindent megteszek a férjemért és a kapcsoltunkért. Hozzá tenném, hogy nekem azért van kedvem minden egyes nap így élni, mert minden egyes nap a tudtomra adja, hogy mennyire értékeli a munkámat! Nem cselédnek néz, hanem a nőnek, aki mindent megtesz érte a mindennapokban...ha kell lelki társ vagyok, ha kell inget vasalok vagy wc-t súrolok. Erről szól egy házasság. Kapcsolatunk elején pl furcsán néztem, amikor megkért, hogy a csirkecombról szedegessem le neki a húst. Mondom ilyen nincs :D De van és nem is érdekel már a dolog, mert neki szívesen megteszem. Amikor én kérek valamit, ő se mondja, hogy nem. Na mindegy, ez már az én sztorim volt. :)

Bár lehet a kérdező inkább azért csak így arc és név nélkül tette fel ezt a kérdést számára ismeretlen embereknek címezve, mert nyilván a saját környezetében ezt nem találta volna korrektnek elmondani vagy közvélemény kutatni.