Normális, hogy emiatt nem akarok gyereket?
az az igazság, hogy mindig is akartam gyereket. egyszer már próbálkoztunk is, de fél évig nem jött össze, és akkor úgy gondoltam, hogy talán jobb is így, biztosan oka van, végig gondoltam, és akkor úgy gondoltam, hogy még nem kell. így akkor újra elkezdtem szedni a gyógyszert, de azért még bennem volt az érzés, hogy azért jó lenne egy kisbaba. aztán kaptam egy kis cicát, és ő már 5 éve velem van, úgy érzem, hogy teljes az életem, egyáltalán nem vágyok gyerekre. teljesen kihunyt belőlem a gyerek utáni vágy, így érzek mindent tökéletesnek. a férjem sem mondta még, hogy ő szeretne, szerintem mindketten így érezzük jól magunkat.
de normális ez, hogy egy kis cica változtatta meg az életünket?
35/N, férjem 38/F
válasza:Azt gondolom, hogy nem minden ember életében előírás, hogy gyereke legyen. Nem azért kell gyermeket vállalni,m ert a társadalom elvárja tőlünk,hanem azért, mert hiányzik az életünkből. Ha egy kiscica "ki tudja elégíteni" a hiányérzetünket, akkor nem is volt igazán. Azért a korotokra tekintettel egy alapos és részletes beszélgetést tartanék a párommal a helyedben, hogy tuti ami biztos, ugyanarra gondoltok-e. Nem feltétlenül kell mindenkinek gyereket vállania az életben. De ha teszi, akkor teljes szívvel tegye, én így gondolom. Ha úgy érzed, nem akarsz, akkor nem. ETtől még nem vagy rossz ember, sőt, jobb, ha nem vállalsz, mint ha megbánod. De egy nagyon-nagyon alapos mérlegelést és egy őszinte bezélgetést azért megkövetel a téma, márcsak súlyánál fogva is!
Minden jót nektek!
válasza:Szerintem mindenképpen legyen még egyszer beszédtéma a férjed és közted a gyermekvállalás. Mindketten őszintén mondjátok el a másiknak, amit gondoltok, éreztek erről. Utána aludjatok egyet-kettőt erre a beszélgetésre, és ha továbbra is azt mondjátok, hogy boldog és teljes az életetek úgy, ahogy van, akkor minden oké.
Még annyit, hogy a cica nem él örökké, és vsz. nem lesz öreg napjaid fénysugara... ezzel együtt természetesen neki és nektek is jó egészséget, sok boldogságot kívánok!
válasza:A cica által meghoztál egy döntést, ami szerintem amúgy is benned volt, a macska csak segített dönteni.
Nekem is vannak cicám, de a gyerek utáni vágy nem múlt el soha. Most már van gyermekem is és imádják egymást a cicámmal. :) Ez így tökéletes (nekem).
válasza:Én egy kis öcsit kérek szülinapra,
ha jó leszek apu meg is adja.
Mert jóságért apu mindent ad,
de én egy öcsköst kérek csak.
Apuci biztos megadná,
kérdés csak anyu mit szól rá.
Mert ő szörnyen ellenzi,
pedig énnekem adná, nem neki.
Én egy kis öcsit kérek szülinapra,
de nem kell még anyu meg tudja.
És az lesz benne a legszebb trükk,
hogy anyukát is meg lepjük.
Most lesz a születésnapom,
épp, hogy van egy hónapom.
Meg kell végre mondanom,
mit kérek!
Nem kell semmi meglepő,
most még be szerezhető.
Van rá még elég idő,
Nem félek!
Én egy kis öcsit kérek szülinapra,
ha jó leszek apu meg is adja.
Mert jóságért apu mindent ad,
de én egy öcsköst kérek csak.
Aki erre NEM-et tud mondani,azt én nem értem :(((
válasza:Napjainkban egyre több nő mond ellent a bevett társadalmi szokásnak, és már huszonévesen úgy dönt, hogy nem vállal gyereket. Egyesek időközben meggondolják magukat, míg mások végig kitartanak elméletük mellett. Ilyen – 45 évesnél idősebb – nőkkel készített interjúkönyvet Christine Carl: Az élet gyerek nélkül – ha a nő nem akar anya lenni címmel. A most következőkben a mű alapján a gyakori indítékokat soroljuk fel.
A legtöbben tizenévesen még készülnek az anyaságra, a kétely a 20-as éveik derekán merül fel bennük először, mert túl nehéznek érzik az életet, és a felelősségvállalás fokozását már el sem tudják képzelni.
A gyereket is munkahelyi projektnek képzelik. A baba gondozása, aztán az iskoláztatás, a különórák szerintük már nem férnek bele az idejükbe. És mire a 30-as éveikbe érnek, nehezen kitaposott, sikeres karrierjüket már nem akarják feladni.
Sokan attól félnek, hogy a gyerek megváltoztatja rugalmas párkapcsolatukat, amely nem tűri a kötöttséget. Egyes nőknek a párkapcsolattal járó kompromisszumok is nyűgösek, nemhogy egy gyerek. Állítják, ők előbb önmagukat szeretnék megismerni. Mondják, hosszú időt fordítanak arra, hogy rájöjjenek, mitől lehetnének boldogok. És amíg nincs meg a megoldás, nem szabad lekötniük magukat.
A társadalmi szerepösszevonások is formálják a gyermekvállalási kedvet. Egyesek nem tudják családanyai, háziasszonyi szerepben elképzelni magukat, mert úgy hiszik, ez a szerep rontaná az életminőségüket, csökkentené függetlenségüket, és megakadályozná az úgynevezett önmegvalósítást.
Légy teljesen önálló!
Mások, nem is kevesen, azt vallják, az ember csak akkor vállalhat gyereket, ha mindenből a legjobbat tudja számára biztosítani, és lelkiismeret-furdalásuk lenne, ha a gyerek miatt a munkahelyen, otthon a munka miatt nem tudnák megállni a helyüket.
Sokan sérülnek gyerekkorukban. Számukra az anya élete az elrettentő példa. A tudatalattijukban még mindig hallják az intő szavakat: „Soha ne kelljen egy férfitól függnöd! Légy teljesen önálló!”
Akit pedig egyedül nevelt az anyja, fél attól, hogy ő is magára maradhat a gyereknevelés minden nyűgével együtt. A könyv szerzője egyeseknél azt tapasztalta, a szülők túl sokáig tartották lányukat az oltalmazó családi fészekben, így a gyerekből soha nem lett felnőtt. És amikor a szülők meghalnak, magát is nehezen tudja eltartani-fenntartani, nemhogy egy gyereket.
Az élet gyerek nélkül - ha a nő nem akar anya lenni
A könyvben megszólaló nők arra a kérdésre, hogy nem bánták-e meg döntésüket, kivétel nélkül nemmel válaszolták. Igaz, valódi választ csak akkor adhatnának, ha ismernék azt, hogy milyen anyának lenni.
válasza:"Normális, hogy emiatt nem akarok gyereket?"
Nem - nem az!
:)
bye
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!