Bevállalnál egy gyereket, akkor is ha nem biztos hogy mellette tudnál lenni túl sokáig?

Mindenki így vállalja: elcsaphat a busz, holnap kiderülhet hogy leukémiám van stb.

Ha már beteg lennék, akkor utánanéznék hogy milyen a túlélési esély. Azt is bele kell számolni, hogy a terhesség alatt nem szedhetem a gyógyszereket, nem kezelhetnek, így gondolom csökkenne a túlélési esélyem. Ha több orvos azt mondja, hogy 5-6 évem van, akkor nem vállalnám.

Biztos hogy nem! Ha tudom hogy olyan betegségem van van ami mellett meghalhatok akkor nem. Ez nem orosz rulett hogy vagy-vagy! Persze ha véletlenül terhes lennék nem vetetném el,de szándékosan nem esnék teherbe. És nem is a férjem miatt,hanem a gyerek miatt,(lehet így bután hangzik),de nem tenném "tudatosan" félárvává!

Aztán évek múlva ha gyógyultnak nyilvánítanak esetleg,ha a korom engedi.

Született optimista vagyok, így bevállalnám. Még ha ott is lenne a gondolataimban, hogy meghalhatok, képtelen lennék inkább erre gondolni, mint arra, hogy minden rendben lesz.

Én csak így tudok élni.

Nem mindegy hogy a "fejemre esik egy tégla",vagy olyan betegségem van ami miatt nagy rá az esély hogy pár hónapon/éven belül meghalhatok!!!

Az első bármikor és bárkivel megtörténhet erre nem lehet alapozni,így biztos hogy szülnék. De egy súlyos betegség mellett ami már tény nem vállalnék gyereket!