Sikertörténetek a teherbeesésröl?

Durva PCOS, inzulinrezisztancia mellett hála Istennek szinte azonnal jött a babánk. Senki nem hitte el, lélekben mindenre fel voltunk készülve. A harmadik hónapban sikerült egyébként, és sajnos én mindkét sikertelen hónapot tragédiaként éltem meg, mert számomra azt jelezte, hogy potenciálisan meddő vagyok. A harmadik hónapban, -mikor végül is sikerült- épp pihentetni akartuk egy picit a dolgot (1-2 hónapra csak), tehát nem is voltunk együtt jókor, a ciklus 3. napján mégis megfogant a kicsink. Most 3 hónapos nagylány. :)

Sok sikert Nektek is!

OFF: fúj, micsoda gusztustalan dolog még egy ilyen kérdésnél is lepontozni, irigykedve másokra (tudom, hogy nem Te voltál, kedves kérdező!).

ON: mi 3,5 évig próbálkoztunk sikertelenül, volt minden: gyógyteák, talpmasszázs, kineziológus, Gynevac injekció...

Aztán meddőségi, ahol kiderült, apával minden rendben, de nálam :((

Inzulin-rezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés, 21. napon 0 progeszteron. Megmondta a doki, hogy 1-1,5% esély van a spontán fogantatásra........

Rászántuk magunkat az inszeminációra, és elsőre sikerült, egy nagyon szép terhesség végén gyönyörű kisfiunk született, már 2,5 éves.

Én nagyon bíztatok mindenkit, ne adjátok fel!

Mi 2,5 évig próbálkoztunk.

Orvostól orvosig jártam, mire egyáltalán hajlandóak voltak egy vérvételre elküldeni, ott kiderült, hogy magas a prolaktinom, holott korábban - mikor még nem terveztem terhességet - volt egy magas prolaktin laboreredményem, vittem az orvoshoz, de tojt rá.

A páromnak herevisszere volt, azt tavaly februárban megműtötték, az értékei javultak, mert a műtét előtt alig volt jó minőségű spermája, mondjuk a mennyiséggel sosem volt probléma.

Erre mondta a legújabb dokim, hogy "Zsák a foltját..." :)

Végülis 4. hónapja szedem a Bromocriptint, az orvosom tanácsára a párom FER14-et szedett 2 hónapja és most sikerült.

Tulajdonképpen a körülményeink is most rendeződnek, tavaly építkeztünk, költöztünk, sokat idegeskedtünk. Na és ebben a hónapban kivettem egy hét szabadságot. Lehet, hogy a nyugodtabb körülmények is közrejátszottak a sikerben, ami remélem, nem lesz múlandó.

Pedig már kezdtem elfogadni, hogy lehet, hogy nekünk sosem lesz. Ne add fel, de járj utána mielőbb az esetleges okoknak!!!

Sikerülni fog!!!

Sziasztok!

Több orvosi vizsgálat és beavatkozás után megállapították, hogy nem lehet természetes úton babám.ez nagyon kikészített idegileg...20 éves voltam amikor megtudtam. ezután próbáltam elterelni a figyelmem és karrierista lettem. Teljesen letettem róla, hogy babám legyen....Eljött az idei nyár és nagyon rosszul éreztem magam, úgy gondoltam hogy egy kicsit túl vállaltam magam. a vőlegényem egy pár hét eltelte után mondta, hogy csináljunk tesztet. Én persze nem vettem komolyan de megcsináltam annak ellenére, hogy mindketten tudtuk jövőre lombikkal fogunk próbálkozni, mert már 28 éves vagyok. Pozitív lett. Persze nem akartam hinni neki, de az orvos sem. Mikor elmentem hozzá teljesen elképedt 6 hetes terhes voltam :-))))Az életem legnagyobb ajándéka!!!