Lehet terhességi tünetem a ciklus 23. napján? Peteérés a 14-15. nap körül volt. Kinél mikor jelentkeztek a legelső tünetek?
Kedves kérdező,
Voltál orvosnál?
Mennyire véreztél?
Nem egyértelmű, hogy mi történt
10
Köszönöm, nagyon aranyos vagy kedves 127. :)
Azóta vokt még 2 hónapra rá egy terhességem, ahol szintén barnázni, majd vérezni kezdtem, ő is elment. Ezután az orvos azt mondta lehet mostmár lombikozni kéne, ott ugyanis egy speciálus eljárással ki lehet szűrni a genetikai bajt. Közben kiderült, hogy pajzsmirigy alulműködésem is van, endokrinológussal rendbe tettük.
Volt egy stimulációm, 2 beültetéssel (egy friss es égy fagyasztott), ezek el se indultak.
Most új stimuba kezdtünk, 2 embriót ültettek be (8ból csak 2nél nem volt genetikai gond).
Jelenleg 7 hetes és 2 napos vagyok, 2 nap múlva lesz az első UH, ott derül ki, hogy minden oké e és hányan vannak.
Habár az előzmények miatt minden apró görcsre vagy éppen enyhülő tünetre bepánikolok de iszok egy cutromfűteát és próbálok pozitív lenni.
Ami miatt bizakodom az az émelygés, hányinger. Nemrég indult és ilyen korábban nem volt. Továbbá *kop-kop* eddig egy csepp vér se volt.
Reméljük hogy ez a terhesség már rendben lesz és kedden gyönyörű szívhangot/hangojat látunk/hallunk. 😊😊
Jesszus! Fel se tudom fogni, hogy lehet kibírni ennyi szörnyűséget! Nagyon erős vagy!
Nekem egy vetélésem volt 2 hónapja és az is eléggé megviselt. Azzal vigasztalom magam, hogy a következő sikerülni fog, de látom előre, ha úgy is lesz, végig fogom rettegni.
Nagyon drukkolok neked, hogy minden szuper legyen. Ha valaki, te igazán megérdemled.🤞
#127
Köszönöm, nagyon kedves tőled, bízunk benne, hogy mostmár minden rendben lesz, tegnap 2 kicsi szívverést hallhattunk, igaz az egyik baba kisebb így még bármi lehet, de a másik tökéletes méretű.
Mi alapból tudtuk, h nem lesz egyszerű menet, a férjem is 3. terhességből született, egyke. Persze azt álmunkban sem gondoltuk, hogy eddig fog tartani, ennyi csalódással kell szembesülni.
Mi mindig arra kobcentráltunk, hogy márpedig sikerülni fog és nem adjuk fel, ha vmi gond jelentkezett akkor már azonnal a következő próbálkozás lebegett a szemünk előtt és, hogy nincs mese menni kell tovább.
Sose könnyű és szerintem minden nő hős, aki túlél egy ilyen veszteséget. Én azért adok hálát, hogyha már meg kellett történni, legalább pár hetes voltam mindig. Egy nagyobb baba elvesztését biztos nehezebb lett volna feldolgozni.
Kitartást kívánok es reméljük mindketten pozitív élmények előtt állunk mostmár. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!